hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mind többen fizetnek saját zsebből


Mind többen fizetnek saját zsebből

| |
 

Miközben a kormányzati összkiadások 10 százalékát fordítjuk a hazai egészségügy fenntartására, ami az európai országokhoz viszonyítva alacsony, addig a háztartások fogyasztásuk négy százalékát költik el egészségügyi szolgáltatásokra, ami az OECD országain belül kiugróan magas arány – derült ki többek között azon a keddi háttérbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, az OTP Egészségpénztár tagságának 40 százaléka úgynevezett „alvó” ügyfél, aki nem fizet havi rendszerességgel hozzájárulást.



 forrás: Diagnoscan Magyarország




A magánköltéseik közel felét (49 százalék) gyógyszerekre fordítja a lakosság, 39 százalékát költi orvosi szolgáltatásokra, fogászati ellátásra 8, míg egyéb gyógyászati segédeszközökre három százalékot fizetnek ki – számolt be dr. Leitner György, a Diagnoscan Magyarország ügyvezető igazgatója. Míg a magyarok 2012-ben 31 ezer forintot költöttek fejenként saját pénztárcájukból az egészségükre, addig ez az összeg 2014-ben közel megduplázódott, már 61 ezer forint volt. A Magyarországon évente mintegy egymillió vizsgálatot végző diagnosztikai cég, amely nyolc közfinanszírozott és három magánközpontot üzemeltet hazánkban, korábban a Szinapszis Kft-vel közösen végzett felmérést arról, milyen mértékben támaszkodnak a budapesti lakosok a magán egészségügyi szolgáltatókra. Míg 2015-ben ez az arány 45 százalék volt, idén az év első két hónapjában hatvan százalékra emelkedett – emlékeztetett a korábban végzett kutatásra Leitner György, amely szerint a szolgáltatások 81 százaléka volt szakorvosi tanácsadás, 53 százalékban pedig modern diagnosztikai, CT, MR és UH vizsgálatokat végeztettek a magánszférában a páciensek. A diagnosztikai szolgáltatások közül a magán orvosi rendszer keretében legtöbben (63 százalék) ultrahang vizsgálatot vettek igénybe, a megkérdezettek fele labor, negyede röntgen, MR, illetve kardiológiai vizsgálatért fizetett. Mivel a hazai CT és MR eszközök állománya jóval elmarad az európai átlagtól, a diagnosztikai vizsgálatokra több hetet, esetleg négy-öt hónapot is várniuk azoknak, akik ezt közfinanszírozott intézményben vennék igénybe, míg a várakozási idő a magánszolgáltatók esetében átlagosan maximum egy hétre tehető. Az ügyvezető szerint a közellátás színvonalában a közeljövőben nem várható javulás, a hosszas várakozási idők megint csak a magánszolgáltatók felé terelik a betegeket, ami egyébként már nem a gazdagok kiváltsága, hiszen a felmérés szerint a kevésbé tehetős állampolgárok is egyre nagyobb számban fordulnak a magánszektorhoz.


Gépparkot bővítettek, TVK-t nem


Pedig a közfinanszírozott diagnosztikai géppark fejlesztésében – uniós forrásokra támaszkodva – nagy előrelépést jelentett az a tavaly évvégén zárult KEOP pályázat, amelynek 40 milliárd forintja 67 intézmény 81 projektjéhez nyújtott fedezetet. Ugyan a daganatos betegek ellátásában mérföldkövet jelentő, tavaly életbelépett 14 napos szabály technikai hátterét ezzel megteremtette az állam, a nem rákgyanús betegek vizsgálata nem gyorsult fel, hiszen ezekre továbbra is vonatkozik a teljesítmény volumenkorlát. A forrás csak az új CT-, MR-, PET CT-, SPECT CT- és DSA-készülékek beszerzésére nyújtott fedezetet, azok karbantartására, amortizációjára továbbra sem biztosít forrást az állam. Az IME egészségügyi szaklap korábbi, képalkotó diagnosztikai továbbképzésén Beneda Attila helyettes államtitkár úgy fogalmazott, igyekeznek enyhíteni a forráshiányon, de egyelőre „távol állunk a megnyugtató megoldástól”. Ugyancsak ezen a konferencián derült ki, hogy az uniós pénz felhasználása előtt, tavaly szeptemberben 96 CT, 48 MR és 37 DSA mellett mintegy 2000 röntgengép és 5000 ultrahang készülék szolgálta a közfinanszírozott betegek diagnosztikáját. 2014-ben 327 intézményből jelentettek képalkotói tevékenységet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felé, azonban az összteljesítmény 80 százalékát 52 szolgáltató fedte le, a szereplők száma, tevékenysége, fenntartói és tulajdonosi háttere, valamint piaci részesedése ugyanúgy heterogén képet mutatott, mint ahogy a CT- és MR-diagnosztika fajlagos költségeiben is jelentősek az eltérések régiónként és területenként.


Fel is élik a befizetést


A közfinanszírozott kassza szűkössége okán egyre nagyobb jelentősége lesz Magyarországon az egészségügyi öngondoskodásnak, és bár a magyarok 67 százaléka az öngondoskodás egyik legfontosabb formája az egészség megőrzése, azonban 66 százaléka nem készül fel arra, hogy váratlan költségek merülhetnek fel, amikor egészségügyi állapota megváltozik – mondta Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója a keddi háttérbeszélgetésén. A hazai piac legnagyobb egészségpénztári szereplője arról számolt be, hogy tavalyi minden eddiginél nagyobb mértékben, több mint 500 millió forinttal növekedett a hozzájuk érkező, egyéni befizetések összege, ugyanakkor kérdésre azt is elárulta, egészségpénztáruk 228 ezer tagjának 40 százaléka „alvó” tag, aki hosszabb-rövidebb ideje nem fizeti egészségpénztári hozzájárulását. Az egyéni egészségpénztári befizetések 2008-2015 között jelentősen emelkedtek, a munkáltatói befizetések pedig csökkentek, tavaly 3,5 milliárd forintnyi egyéni feltöltést detektáltak. A befolyt összegeket a pénztártagok szinte maradéktalanul fel is használják, a kétéves lekötés mindössze a tagok 2-5 százalékánál jellemző. Az egészségkártyáról leginkább gyógyszerekre költenek (5,1 Mrd forint), kisebb részben pedig magán egészségügyi szolgáltatásokat (1,7 Mrd forint) fizetnek ki, amiben az is szerepet játszhat, hogy a gyógyszertárakban elérhető a bankkártya terminál, míg a magán orvosi rendelőkben ez még nem jellemző.

Az OTP egészségpénztárának tagjai a jövőben egy alkalmazásnak köszönhetően 2-3 percen belül feltölthetik OTP Egészségpénztári egyenlegeiket a bankkártyájukról, hogy ezáltal adókedvezményt is igénybe véve fizethessenek az egészségügyi szolgáltatásokárt – mondta Benyó Péter az OTP Mobil kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, 10-15 ezer tranzakciót is jelenthet a tudatos, készpénzmentes vásárlóiknak kínált lehetőség .

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-04-12


Kulcsszavak

magánellátás, egészségpénztár, képalkotó-diagnosztika

Kapcsolódó anyagok

Nem tudjuk, hányan dolgoznak a magánellátásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább