A vízháztartás szabályozásában kulcsszerepet játszó antidiuretikus hormonról (ADH) régóta tudják, hogy alvás közben fokozott mértékben termelődik, ám az ezt szabályozó mechanizmus pontos részleteit eddig nem ismertük. Eric Trudel és Charles Bourque, a McGill University Health Centre (Kanada, Montreal) kutatóinak a Nature Neuroscience-ben megjelent eredményei szerint a folyamat hátterében a nucleus suprachiasmaticusban lévő "óraneuronok" éjszaka csökkent aktivitása áll.

Az ADH-termelő sejtek aktivitását közvetlenül a hypothalamus ozmoreceptorai szabályozzák: folyadékhiány esetén - a vér megnövekedett nátrium-, kálium- és kloridion-koncentrációját érzékelve - serkentik az ADH-szekréciót, ami fokozott vízvisszatartáshoz vezet. Trudel és Bourque munkahipotézise az volt, hogy az órasejtek képesek módosítani az ozmoreceptorok serkentő hatását.

Kísérleteikhez olyan patkányagyszeleteket használtak, amelyekben intakt, működőképes ozmoreceptorok, ADH-termelő sejtek és óraneuronok voltak. (Az óraneuronok jellemzője, hogy az agyból eltávolítva is ritmikusan működnek.) A szeletekben elektródtechnika alkalmazásával megfigyelték, hogyan hat az ozmoreceptorok, illetve az órasejtek ingerlése az ADH-termelő neuronok aktivitására.

Az eredmények azt mutatták, hogy az órasejtek egyfajta "lehalkító gombként" működnek a vízháztartás szabályozásában: ha aktívak, gátolják az ozmoreceptorok ADH-termelést serkentő hatását, míg az óraneuronok kevésbé aktív állapotában ez a gátlás csökken, vagyis az ozmoreceptorok serkentő hatása jobban érvényesülhet - ennek köszönhető tehát az éjszakai fokozott vízvisszatartás.

Bár az ADH-termelés és az óraneuron-aktivitás napszakos változása hasonló patkányban és emberben, a kutatók felhívták a figyelmet, hogy a patkány éjszaka aktív, ezért ez a szabályozórendszer nem feltétlenül így működik emberekben. Az óraneuronok azonban nagy valószínűséggel emberben is hasonló szerepet töltenek be a vízháztartás szabályozásában, és feltehetően hozzájárulnak más élettani funkciók, pl. az éhség vagy az álmosság ritmikusságához is.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nature Neurosci. (2010) doi:10.1038/nn.2503

Hozzászólások:

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A széndioxid-szint szerepe a halálközeli élményben

Szlovén kutatók szerint a halálközeli élmény előfordulása a vér széndioxid-szintjének emelkedéséhez köthető. A kutatás segíthet megérteni, hogy a halálközeli élményt átélt betegek ébredési rendszere miért változik meg jelentős mértékben.

Tovább

Elhunyt Prof. Dr. Kiss János

Pályafutása alatt számtalan olyan magas szakmai elismeréssel jutalmazták, mint a Korányi emlékérem díj, Hetényi-emlékelőadás díj, Man of the Year cím, Balassa-emlékérem és emlékelőadás díj, Simor Pál Alapítvány Pro Optimo Merito in Gastroenterologia.

Tovább

Sikerült rávenni az őssejteket a csont és a porc újjáépítésére

A világon elsőként sikerült rávenni az őssejteket a csont és a porc újjáépítésére egy élő nyúl hiányzó lábízületében. A kísérlet azzal a reménnyel kecsegtet, hogy egy szép napon lehetővé válik az emberi csípő vagy térd pótlása olyan ízülettel, amelyet természetes módon a testen belül hoztak létre a beteg saját őssejtjeinek felhasználásával.

Tovább

Legyen szava a betegszervezeteknek - interjú Koltai Tündével

A Nemzeti Egészségügyi Tanács civil alelnökét a betegszervezetek jelenlegi szerepéről, a szakmai kollégiumokkal történő együttmükődés lehetőségeiről kérdeztük. Koltai Tünde szerint szerencsés lenne ha a szakmai kollégiumok tanácskozási joggal meginvitálnák a betegszervezeteket bizonyos kérdések megtárgyalásánál.

Tovább