hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mérgező anyagokat találtak a partra vetődött delfinek szervezetében



| |
 

Nagy mennyiségű higanyt és kadmiumot találtak a Skóciában 2012-ben partra vetődött és elpusztult delfinek szervezetében a kutatók.

Hosszúszárnyú gömbfejű-delfinek (Globicephala melas) raja vetődött a skót partokra Anstruther és Pittenweem között 2012. szeptember 2-án. A 31 emlősből csak 10 volt képes visszatérni a vízbe, 21 elpusztult. Az Aberdeeni Egyetem és a partra vetődött tengeri állatok skót adatbázisának (Scottish Marine Animal Stranding Scheme) kutatói megvizsgálták a tetemeket, tanulmányukat a Science of the Total Environment című szaklap ismertette.

A kutatók a higany olyan magas koncentrációját mérték az állatok szervezetében, ami embereknél idegrendszeri zavart okozhat. Első alkalommal mutatták ki, hogy a kadmium képes áthatolni az úgynevezett vér-agy gáton, vagyis az agyat védő természetes határon.


Hosszúszárnyú gömbfejű delfin, forrás: Wikipédia

Nem találták jelét annak, hogy a higany és a kadmium az agyban megzavarta volna az állatok tájékozódási képességét, amely néha partra sodródást okoz. Úgy vélték azonban, hogy a két anyag nagy mennyisége stresszt okozhatott a delfineknél. Tanulmányuk összefüggést mutatott ki a cetek életkora és a mérgező anyagok koncentrációja között, ami arra utal, hogy a mérgek okozta, úgynevezett toxikus stressz annál nagyobb, minél tovább él az állat.

Az eredmények azt bizonyíthatják, hogy ez a delfinfaj kevésbé érzékeny a higanymérgezésre, mint az ember, ám nem lehet elvetni azt a lehetőséget, hogy a mérgek hozzájárultak az állatok eltévedéséhez.

Eva Krupp, az Aberdeeni Egyetem környezetvédelmi vegyész-analitikusa, a kutatás résztvevője elmondta, hogy a delfinek legfontosabb szerveiből meglepően sok mintát sikerült gyűjteniük, így először láthatták, hogyan hatnak a környezetszennyező anyagok hosszú távon a tengeri emlősökre.

"Egyedülálló információk birtokába jutottunk, mivel egyetlen delfinraj igen különböző korú tagjainál vizsgálhattuk meg, hogy változnak a korral a különböző anyagok hatásai" - magyarázta Krupp. Az állatok között egy év alatti és 36 éves is volt.

A kilencévesnél idősebb delfinek mindegyikénél igen magas higanykoncentrációt mértek, háromnál olyan magas volt, ami embereknél komoly idegrendszeri zavart okozna.

"Minél tovább él tehát a tengeri emlős, annál kevésbé lehet képes a mérgező hatásokkal megküzdeni" - következtetett a kutató.


Forrás: MTI
MTI 2016. február 12., péntek 12:53

Kulcsszavak

delfin, környezetszennyezés, kadmium, higany, hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin

Kapcsolódó anyagok

NIWA: 400ppm feletti légköri szén-dioxid-szint

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább