hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Memphiszt korábban alapíthatták



| |
 

Két női fáraó, Hatsepszut és Kleopátra neve él a köztudatban, ám a Sínai-félszigeten fellelt hatvan sziklarajz és hieroglifikus felirat tanúsága szerint évezredekkel a két híres uralkodónő előtt, Kr.e. 3000 táján nő ült Egyiptom trónján.

A feliratok feldolgozását végző francia régészek szerint a sziklarajzokat és a hieroglifákat bányászati expedíciók vésték be, amelyeket a Nílus menti birodalom korai uralkodói küldték a Sínai-félsziget gazdag réz- és türkizlelőhelyeinek kiaknázására.

A szakemberek megállapítása szerint a legkorábbi vésetek 5200 éve készültek, a legutolsó feliratok 4800 éve, Nebré, a második dinasztia második királyának uralkodása alatt. A fáraó halála után valamikor a bányászati expedíciók útvonala megváltozhatott, ezért nem találtak a helyszínen későbbi feliratokat.

"A felíratok valószínűleg azt voltak hivatottak demonstrálni, hogy Egyiptom kiterjesztette uralmát az adott területre" - fogalmazott Pierre Tallet, a Sorbonne egyiptológusprofesszora, a régészcsoport vezetője.

A feliratok új ismeretekkel szolgáltak a legelső dinasztiák uralkodóiról. Így például hosszú időn át úgy vélték, hogy Neithhotep, a legkorábbi királyné, akinek fennmaradt a neve, Narmer fáraó, az egyesített Felső- és Alsó-Egyiptom első uralkodójának a felesége volt. Az egyik "feljegyzés" viszont arról tudósít, hogy Neithhotep 5000 évvel ezelőtt régensként uralkodott a fiatal Dzser fáraó trónra lépése után.

A hieroglifák tanulmányozása során a tudósok arra is rájöttek, hogy az egyiptomi birodalom ősi fővárosát, Memphiszt, a "Fehér falak városát" a feltételezettnél sokkal korábban alapították.

Ókori görög és római történetírók szerint Memphiszt egy rejtélyes uralkodó, Menész alapította, akit az egyiptológusok többnyire Narmer fáraóval azonosítanak. A Sínai-félszigeten felfedezett feliratok tanúsága szerint viszont Memphisz jóval Narmer születése előtt is létezett.

"Már Iri-Hór uralkodása alatt, két nemzedékkel Narmer előtt is állt a város, de nem kizárt, hogy Memphiszt még korábban alapították" - magyarázta Pierre Tallet.

A sziklarajzok között több hajóábrázolást is felfedeztek. Közülük hármon felfedezték a királyi szerehet (szerekh) - Felső-Egyiptom uralkodóinak korai, piktografikus megkülönböztető jelölését, a fáraó nevét körülvevő, palotahomlokzatot imitáló keretet.

Később az ókori Egyiptom uralkodóinak temetési szertartásaiban nagy szerepet kaptak a hajók, az úgynevezett napbárkák, amelyeket a piramisok mellett temettek el. Ilyen hajó került el Hufu sírja, a nagy gízai piramis mellől is.

Forrás: MTI
MTI 2016. január 20., szerda 16:18

Kulcsszavak

MTI, egyiptológia, Memphisz, Dzser

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább