hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Memphiszt korábban alapíthatták



| |
 

Két női fáraó, Hatsepszut és Kleopátra neve él a köztudatban, ám a Sínai-félszigeten fellelt hatvan sziklarajz és hieroglifikus felirat tanúsága szerint évezredekkel a két híres uralkodónő előtt, Kr.e. 3000 táján nő ült Egyiptom trónján.

A feliratok feldolgozását végző francia régészek szerint a sziklarajzokat és a hieroglifákat bányászati expedíciók vésték be, amelyeket a Nílus menti birodalom korai uralkodói küldték a Sínai-félsziget gazdag réz- és türkizlelőhelyeinek kiaknázására.

A szakemberek megállapítása szerint a legkorábbi vésetek 5200 éve készültek, a legutolsó feliratok 4800 éve, Nebré, a második dinasztia második királyának uralkodása alatt. A fáraó halála után valamikor a bányászati expedíciók útvonala megváltozhatott, ezért nem találtak a helyszínen későbbi feliratokat.

"A felíratok valószínűleg azt voltak hivatottak demonstrálni, hogy Egyiptom kiterjesztette uralmát az adott területre" - fogalmazott Pierre Tallet, a Sorbonne egyiptológusprofesszora, a régészcsoport vezetője.

A feliratok új ismeretekkel szolgáltak a legelső dinasztiák uralkodóiról. Így például hosszú időn át úgy vélték, hogy Neithhotep, a legkorábbi királyné, akinek fennmaradt a neve, Narmer fáraó, az egyesített Felső- és Alsó-Egyiptom első uralkodójának a felesége volt. Az egyik "feljegyzés" viszont arról tudósít, hogy Neithhotep 5000 évvel ezelőtt régensként uralkodott a fiatal Dzser fáraó trónra lépése után.

A hieroglifák tanulmányozása során a tudósok arra is rájöttek, hogy az egyiptomi birodalom ősi fővárosát, Memphiszt, a "Fehér falak városát" a feltételezettnél sokkal korábban alapították.

Ókori görög és római történetírók szerint Memphiszt egy rejtélyes uralkodó, Menész alapította, akit az egyiptológusok többnyire Narmer fáraóval azonosítanak. A Sínai-félszigeten felfedezett feliratok tanúsága szerint viszont Memphisz jóval Narmer születése előtt is létezett.

"Már Iri-Hór uralkodása alatt, két nemzedékkel Narmer előtt is állt a város, de nem kizárt, hogy Memphiszt még korábban alapították" - magyarázta Pierre Tallet.

A sziklarajzok között több hajóábrázolást is felfedeztek. Közülük hármon felfedezték a királyi szerehet (szerekh) - Felső-Egyiptom uralkodóinak korai, piktografikus megkülönböztető jelölését, a fáraó nevét körülvevő, palotahomlokzatot imitáló keretet.

Később az ókori Egyiptom uralkodóinak temetési szertartásaiban nagy szerepet kaptak a hajók, az úgynevezett napbárkák, amelyeket a piramisok mellett temettek el. Ilyen hajó került el Hufu sírja, a nagy gízai piramis mellől is.

Forrás: MTI
MTI 2016. január 20., szerda 16:18

Kulcsszavak

MTI, egyiptológia, Memphisz, Dzser

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak nagy pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében

Tovább


Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat súlyosan veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék. Egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak...

Tovább


A számítógépes biológiai képelemzésről szerveztek nemzetközi konferenciát Szegeden

Mintegy 250 biológus, képelemzéssel foglalkozó informatikus, valamint mikroszkópok építésével foglalkozó szakember részvételével szerveztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.

Tovább