hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét



| |
 

Az Athéntól mintegy 16 kilométerre nyugatra elterülő sziget keleti partjainál lévő Ampelakiai-öbölben egy húsztagú régészcsoport végzett egy hároméves tudományos program keretében víz alatti kutatásokat 2016 végén.

A görög kulturális minisztérium szerint a 2016. évi kutatási terület az öböl nyugati részére terjedt ki. "Ez volt az ókori hellén Szalamisz kereskedelmi és valószínűleg haditengerészeti kikötője, amely a legközelebb esett az athéni városállamhoz Pireusz három kikötője után. Ez volt az a hely, ahol a görög városállamok egyesített hajóhadának egy része összegyűlt a K.r. 480-ban zajlott hatalmas csata előestéjén". A Szalamisz ősi kikötőjére való utalások fellelhetők két ókori görög földrajztudós, Szkilakosz és Sztavronasz munkáiban.

A tárca közleménye szerint az öböl három részén találtak elsüllyedt régiségeket, "amelyek a tengerszint váltakozása által hol előbukkannak, hol elmerülnek az öböl vízében". A sekély vízben kikötői építmények, sáncok, és különböző épületek nyomaira bukkantak. A szakemberek légi felvételek, fényképes felmérések és az összes látható nyom építészeti dokumentációjának elkészítése nyomán megalkották a térség első víz alatti régészeti térképét, amely a jövőbeni tudományos kutatások alapját fogja képezni.

A görög hajóhad szalamiszi győzelme a kétszeres túlerőben lévő perzsa hajóhad fölött vetett véget a perzsák égei-tengeri uralmának.

Forrás: MTI
MTI 2017. március 17., péntek 18:34

Kulcsszavak

antik, régészet, perzsa, görög, Ampelakiai-öböl, szalamiszi győzelem

Kapcsolódó anyagok

Cardiovascularis rizikófaktorok vizsgálata a pitvarfibrilláció prioritásában

"Magyar-gyanús" leletek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább