hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Megoldották a betegség rejélyét


Megoldották a betegség rejélyét

| |
 

A központi idegrendszert érintő autoimmun betegségben, sclerosis multiplexben szenvedhetett Oscar Wilde költő és drámaíró felesége, Constance Wilde - állítja Ashley Robins, a Fokvárosi Egyetem orvosi karának tudósa, aki kutatási eredményeit a The Lancet brit orvosi folyóirat legújabb számában teszi közzé.

A sclerosis multiplexben szenvedő betegek esetében az immunrendszer támadja meg az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek védőburkát, a velőshüvelyt. Ennek bomlása kihat a központi idegrendszer különböző részei közötti kommunikációra, a károsodás miatt az idegrostok lassabban vezetik vagy blokkolják az ingerületet. A betegség leggyakoribb tünetei a látási, érzékelési és motorikus zavarok, koordinációs és egyensúlyozási nehézségek, fizikai kimerültség. A sclerosis multiplex kiváltó okai máig ismeretlenek, a betegség nem gyógyítható, noha napjainkban késleltethető a lefolyása és enyhíthetők a tünetei - olvasható a LiveScience hírportálon.

Constance Wilde (1859-1898) 1889-ben kezdett betegeskedni - először a jobb lábában jelentkező gyengeség, zsibbadás miatt kényszerült arra, hogy bottal járjon. Két évvel később már erős kéz- és hátfájásra panaszkodott, később gyötrő fejfájás jelentkezett nála. Egyik levelében, amely 1894-95 telén íródott, az asszony arra panaszkodott, hogy nehezére esik a járás, a későbbiekben a motorikus funkciók tovább romlottak.

Orvosai mit sem tudtak kezdeni a betegséggel. Mint Constance Wilde egy 1896-os levelében írja, "elfáradtam az orvosoktól, akik képtelenek bármit is kezdeni a betegségemmel". Élete vége felé az asszony rendkívüli fáradságtól szenvedett, és megbénultak arca jobb oldalán az izmok.

A tüneteket Constance Wilde több tucat magánlevélben és egyéb iratban ecseteli, amelyeket unokája, Merlin Holland bocsátott a dél-afrikai kutató rendelkezésére. A dokumentumok alapján született meg a diagnózis 116 évvel Constance Wilde halála után.
A sclerosis multiplexszel kapcsolatos első tanulmányok az 1860-as évek végén jelentek meg, és a betegség bekerült Sir William Growers (1845-1915) brit ideggyógyász 1888-ban megjelent neurológiai kézikönyvébe is.
"Orvosai valószínűleg nem figyeltek fel az újonnan felismert betegségre, holott a kórismézés meghosszabbíthatta volna Constance Wilde életét" - hangsúlyozza Ashley Robins. A dél-afrikai kutató meggyőződése nem alaptalan, ugyanis 1898 áprilisában Luigi Maria Bossi szülész-nőgyógyász műtétet javasolt, hogy enyhítsék Constance Wilde tüneteit. Az orvos szerint méhdaganat váltotta ki az asszony vizelési problémáit, valamint az idegeket nyomva okozta az alsó végtagok gyengeségét.
"Néhány nappal a műtét után Constance Wilde elhunyt. Hólyagproblémáit a jelek szerint nem tumor okozta, hanem a sclerosis multiplex neurológiai tünetegyüttese váltotta ki" - vélekedett Ashley Robins.

http://www.livescience.com/49306-oscar-wildes-wifes-mysterious-illness-identified.html




Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Megoldották a betegség rejélyét