hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Megnégyszereződött a pajzsmirigyrák gyakorisága



| |
 

A daganatos megbetegedések okozzák a legtöbb halált a kínai fővárosban immár hetedik éve, a leggyorsabb ütemben a pajzsmirigyrák szedi az áldozatait - derült ki egy pekingi önkormányzati jelentésből.

Tavaly 40 ezer állandó pekingi lakosnál állapították meg a rákbetegséget, ami átlagosan 110 új betegség diagnosztizálását jelenti naponta a 20 milliós városban. Tíz évvel ezelőtt ez a szám még 63 volt.

A dokumentum szerzői most első ízben becsülték meg a "várható egészséges élettartamot", és arra a következtetésre jutottak, hogy a pekingi 18 évesekre legfeljebb kevéssel több mint 40 teljesen egészséges év vár.
2013-ban a halálozások 27 százalékát okozta valamilyen daganatos megbetegedés, a második, illetve harmadik számú halálozási okokként - immár szintén "hagyományosan" - a szív és érrendszeri betegségeket sorolták fel a kutatók. A három együttesen a halálozások 74 százalékáért felelős.

A rákbetegségek között a férfiaknál a tüdőrák a legpusztítóbb, amelyet a pajzsmirigy- és a májrák követ. A nőknél az emlőrák áll az első helyen, ezt követi a tüdő- és a pajzsmirigyrák.

Az Egészségügyi Világszervezet februárban kiadott jelentése szerint a világon a legtöbb áldozata a daganatos betegségek közül a tüdőráknak van, 2012-ben 1,8 millió új betegséget regisztráltak és csaknem 1,6 millió halált írtak a számlájára. Az új esetek egyharmadát Kína adta.

A tüdőrák magas előfordulását a kínai szakemberek elsősorban a dohányzással, illetve a passzív dohányzással hozzák összefüggésbe. Hozzáteszik, a számok mögött egy öregedő társadalom és fokozatosan romló minőségű környezet húzódik meg.

A pajzsmirigyrák előfordulása az elmúlt tíz évben megnégyszereződött, és jelenleg százezer emberre körülbelül 16 ilyen beteg jut. A szakemberek egyelőre nem találják annak magyarázatát, hogy mi húzódhat meg e betegség gyakorisága mögött, és inkább azt feltételezik, hogy a fejlettebb diagnosztikai technika áll a háttérben.

A jelentés megállapítja, hogy a pekingi polgárok Kína legegészségesebbjei közé tartoznak, a fővárosban a születéskor várható élettartam 81,51 év, ami megfelel a fejlett országokban elvárhatónak. Arra következtettek ugyanakkor, hogy az embereknek elsősorban a nem fertőző betegségek és "egyéb hátrányos tényezők" miatt fel kell adniuk 10-20 évet egészséges életükből.




MTI 2014. június 29., vasárnap

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Megnégyszereződött a pajzsmirigyrák gyakorisága