hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Megközelítette az eddig mért minimumot az északi-sarki jég kiterjedése



| |
 

Megközelítette az eddig mért minimumot az északi-sarki tengeri jég kiterjedése 2016-ban: szeptember 10-én 4,14 millió négyzetkilométernyi volt a jégtakaró, 2012-ben 3,39 millió négyzetkilométerrel dőlt meg a negatív rekord.

Az Északi-sark tengeri jege ősszel és télen növekszik, tavasszal és nyáron csökken. A jégfelület nagyságát hosszú ideje tekintik a tudósok a Föld éghajlati változásait érzékenyen jelző rendszernek.

A tengeri jég kiterjedését a Colorado állambeli Boulderben lévő amerikai országos hó- és jégadatközpont (NSIDC) követi nyomon műholdas mérésekkel. A központ felhívta a figyelmet arra, hogy adataik egyelőre előzetesek, a szelek még tovább apaszthatják a jégtakarót.

"A számok azt sugallják, hogy a következő években az egyre jellemzőbbé váló melegebb hőmérséklet miatt további drámai olvadással kell számolnunk" - magyarázta Ted Scambos, a központ vezető kutatója.

A tengeri jég idei legkisebb kiterjedése meglepte a tudósokat, akik úgy vélték, az alacsony légköri nyomás, valamint a júniusban és júliusban gyakran felhős ég lelassíthatta az olvadást.

"Figyelemre méltó, hogy idén a jégtakaró a második legkisebbre zsugorodott, különösen azok után, ahogy júniusban és júliusban zajlott az olvadás. Ez a két kulcshónap, mivel ekkor 24 órán keresztül süt a nap az Északi-sarkon, és idén ebben az időszakban alábbhagyott az olvadás" - mutatott rá Walt Meier, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) jégkutatója.

Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 16., péntek 14:44

Kulcsszavak

MTI, NASA, Globális felmelegedés, klímaváltozás, jégtakaró

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább