TARTALOM

 VISSZA

 


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása



| |
 

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tóth Attila közölte: azzal, hogy "magunkra kényszerítettük" az évtizedek óta alakuló digitális társadalmat, elfogadtuk, hogy kénytelenek vagyunk elsajátítani az intelligens kommunikációs eszközök kreatív használatát, most pedig már ott tartunk, hogy digitális kompetenciák nélkül csak lemaradni lehet a versenyben.

Hozzátette, kézenfekvő, hogy szövegeink is alkalmazkodnak ehhez az új helyzethez, így elengedhetetlen, hogy az iskolák is választ adjanak erre a kihívásra.

Pálfi Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője a tanácskozáson azt emelte ki, 2022-re érhető el, hogy jól felszerelt iskolákban felkészült pedagógusok modern körülmények között oktassanak.

Ezzel azt állította szembe, hogy fél évtizede egy felmérés során még csak a tanárok ötöde nyilatkozott úgy, hogy az órák során használ valamilyen digitális eszközt, az egyes intézmények között pedig hatalmas eltérések mutatkoztak az eszközhasználat és a felszereltség terén is.

Mint mondta, a közeljövőben hatvanezer infokommunikációs eszköz kerül az oktatásba, emellett negyvenezer pedagógusnak kínálnak digitális kompetenciákat fejlesztő továbbképzéseket.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese a digitális tananyagok akkreditációjának problémáiról beszélt, megemlítve, évek óta hatályos az erre vonatkozó szabályozás, azonban nem lehet minden tananyagot végigvinni a folyamaton.

Ennek okaként említette, hogy ez egyfelől a módszertani tanszabadságba ütközne, másrészt - mivel a nyomtatott anyagoknál jóval komplexebb a feladat - adott esetben annyira drága lehet az akkreditáció, hogy az nem érné meg a kifejlesztőnek.

Hozzátette: így a széles körű akkreditáció akár az innovatív fejlesztések hátráltatójává válhatna. Megjegyezte, hogy a nem akkreditált anyagok esetében viszont felmerül a minőség kérdése, de az is, meddig érhetőek el ezek a közönség számára.

Az elnökhelyettes példaként említette, hogy az akkreditált tananyagok között jelenleg hatvan digitális anyag szerepel, míg a kötetformában megjelentek száma mintegy háromezer.


Forrás: MTI
MTI 2017. november 24., péntek 12:36

Kulcsszavak

MTI, digitális nyelvstratégia, Magyarország

Kapcsolódó anyagok

Van remény, hogy felfrissül, megfiatalodik a szakma

Tiazid vagy tiazidszerű diuretikumot adjunk-e a magas vérnyomásban szenvedő emberek kezelésekor? A magyarországi helyzet sajátosságai

Az időskorúak gondozásának egészség-gazdaságtani kérdései Magyarországon

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kötelező EESZT adatszolgáltatás 2020.június 1-jétől

A nem közfinanszírozott egészségügyi ellátóknak 2020. január 1-jéig kellett csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér-hez (EESZT), hogy 2020. június 1-jétől eleget tudjanak tenni az adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Tovább


Alvás éve Magyarországon - a Magyar Tudományos Akadémián

A World Association of Sleep Medicine/World Sleep Society magyarországi szervezete, a Magyar Alvás Szövetség meghirdeti az Alvás évét. Hivatalos bejelentésére 2020. március 12-én kerül sor a Magyar Tudományos Akadémián, a World Sleep Day/Alvás Világnapja konferenciáján.

Tovább


Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.

Tovább


Elhunyt Bartha Jenő dr.

Dr. Bartha Jenő nyugalmazott egyetemi docens (SE Élettani Intézet) 2020.január 6.-án, életének 84. évében elhunyt.

Tovább