hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Megérkeztek az első képek a Cassinitől



| |
 

Megérkeztek az első felvételek a földi irányítókhoz a Szaturnusz gyűrűiben újra és újra alámerülő Cassini űrszondától. Az új képeken a Szaturnusz északi féltekéjén lévő hatszögletű légköri képződmény is látható. A hexagon lényegében egy körforgást végző felhő, melynek alakja a Szaturnusz szeleinek eltérő sebességéből fakad.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája a hónap elején érkezett meg a Szaturnusz külső gyűrűihez, hogy alábukva közéjük, hónapokon át tanulmányozza őket, mielőtt végleg befejezi küldetését.


Forrás: NASA

A Cassini minden hetedik napon "alábukik" az ismeretlen térségben, és húsz ilyen ugrást fog végrehajtani, hogy megfigyelje a Szaturnusz egyes miniholdjait, és mintát vegyen a gyűrűk részecskéiből, valamint gázaiból.

A NASA szerint az űrszonda eddig soha nem látott közelségű felvételeket fog készíteni a bolygó külső gyűrűiről és az ott keringő apró holdakról.

Mivel több mint kétmilliárd kilométer megtétele után az űrszondának fogytán az üzemanyaga, ezért a földi irányítók a Szaturnusz légkörébe irányítják, ahol megsemmisül a hatalmas légköri nyomás hatására 2017. szeptember 15-én.

A Cassini-Huygens a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és több európai ország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997-ben indult a floridai Cape Canaveralből. A nagyméretű űrszonda a Vénusz, majd a Föld és a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004 júniusában.

A Cassini eddig viszonylag nagy távolságból, a gyűrűrendszeren kívülről végezte megfigyeléseit a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról.

Az űrszonda küldetésének utolsó szakaszát némileg beárnyékolja az a viszonylag csekély valószínűségű, ugyanakkor aggasztó lehetőség, hogy a Cassini esetleg belecsapódik a Szaturnusz egyik holdjába. Mivel ezen égitestek egy része alkalmas célpontja a földön kívüli életformák kutatásának, kellemetlen lenne, ha a Cassinin lévő földi mikrobák beszennyeznék az addig érintetlen területeket.


Forrás: MTI


Kulcsszavak

MTI, NASA, űrkutatás, mikroba

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább