Hírvilág

Még nem háborúztak az ősi törzsek

2013. JÚLIUS 20.

Szöveg nagyítása:

-
+

A primitív emberi társadalmakban még alig létezett háború: a kutatók új elmélete szerint a legtöbb halállal végződő erőszakos eset a közösségen belüli egyének konfliktusaiból, nem pedig egy másik csoporttal szembeni egységes erőszakos fellépésből fakadt. A finnországi Abo Academy University szakemberei szerint az eredmények azt sugallják, hogy a háború nem az emberi természet része, hanem sokkal inkább egyfajta viselkedésforma, amelyet a történelem folyamán sajátítottunk el. A tanulmányt a Science című tudományos folyóiratban közölték. \"Ez a kutatás megkérdőjelezi azt az elmélete, amely szerint a háború mindig is jelen volt az ősi múltunkban\" - húzta alá Patrik Soderberg, a tanulmány egyik szerzője. A kutatók a világ különböző tájain élő, a modern világtól elszigetelt törzsekre alapozták eredményeiket. Ezek a vadnövényekkel és vadállatokkal táplálkozó csoportok, amelyeket az elmúlt évszázadban tanulmányoztak a kutatók, úgy élnek, mint a több ezer évvel ezelőtti vadászó-gyűjtögető közösségek. \"Olyasfajta társadalmak ezek, amelyek nem mezőgazdaságra vagy háziállatokra támaszkodnak: ezek primitív társadalmak\" - idézte Soderberget a BBC hírportálja. A kutatók a korai társadalmak mai megfelelőiként tekintettek ezekre a törzsekre és azokat a dokumentált eseteket vonták górcső alá, amelyek során erőszakos halál történt. Összesen 148 ilyen halálesetet találtak, ám ezek közül nagyon kevés volt, amelyért háború volt a felelős. Az eredmények azt sugallják, hogy ezeknél a mai törzseknél a halált okozó erőszakos esetek többségét az emberölés, kisebb hányadát a családi viszály és elenyésző százalékát a háború kategóriájába lehet sorolni. Az esetek több mint felében egyetlen személy volt az elkövető, 85 százalékukban az áldozat ugyanazon közösségből került ki, mint a gyilkosa, és az esetek majdnem kétharmada baleset, családon belüli vita, csoporton belüli kivégzés vagy egyének közötti ellentét - például egy nő miatti versengés - következménye volt. A kutatók elismerték, hogy a mai törzsek nem tökéletes megfelelői a korai közösségeknek, de úgy vélték, jelentős hasonlóságokat mutatnak velük és ezáltal értékes betekintést engednek az emberiség múltjába. \"Mindez megkérdőjelezi azt az elméletet, amely szerint az emberi természet a kezdetektől fogva a háborúskodás jelenlétében formálódott, és hogy a háború hajtóerő volt az emberi evolúcióban\" - mutatott rá Soderberg. A szakember úgy véli, hogy a háború gyakorlata később alakult ki: ahogy a vadászó-gyűjtögető törzsek elkezdtek áttérni a mezőgazdasági termelésre, egyre inkább területhez kötöttek lettek és jóval komplexebb társadalmakat alkottak. Soderberg szerint az emberek letelepedését követően a háború egyre dominánsabbá vált. MTI 2013. július 19., péntek

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.