hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Másodszor is észlelték az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat



| |
 

Bő három hónappal az első, 2015 szeptemberi észlelés után, másodjára is gravitációs hullámokat észlelt a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) livingstoni és hanfordi detektora: a 2015 karácsonyán mért jelenséget szintén kataklizmatikus esemény, két, a Nap tömegének sokszorosát kitevő fekete lyuk összeolvadása okozta.

Idén februárban hatalmas szenzációként robbant a hír, hogy először észleltek gravitációs hullámokat. A LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a jelenséget 2015. szeptember 14-én, egy Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban.

A szakemberek szerint mindez nem egyszerűen tudományos érdekesség, vagy Einstein általános relativitáselméletének újabb kísérleti bizonyítéka: a gravitációshullám-detektorok teljesen új ablakot nyitnak a világegyetemre, amelyet eddig lényegében csak a Földhöz eljutó elektromágneses jelek - rádióhullámok, fény, röntgen- és gammasugárzás - révén vizsgálhattak a kutatók - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

A LIGO által nyitott ablak látóterében újabb kataklizmatikus esemény jelent meg: ezúttal egy 14 és egy 8 naptömegnyi fekete lyuk olvadt össze. Az esemény 2015 karácsonyának második napján történt, és magyar idő szerint szerdán, 19 óra 15 perckor jelentette be a LIGO.

A létrejött fekete lyuk tömege 21-szerese Napunkénak, az összeolvadás során "eltűnt" egy naptömegnyi anyagból származó energia pedig teljes egészében gravitációs hullámok formájában távozott. Az eseményt a LIGO livingstoni és hanfordi detektora egymástól függetlenül észlelte, akárcsak a februári, első felfedezés során.
"Nagy jelentőségű, hogy ezek a fekete lyukak sokkal kisebb tömegűek voltak, mint az első alkalommal észleltek" - idézi az mta.hu Gabriela Gonzálezt, a nemzetközi LIGO Tudományos Együttműködés szóvivőjét, a Louisana Állami Egyetem fizika és csillagászat professzorát.

Az összeolvadás során egymás körül egyre gyorsabban keringő fekete lyukak rendszere a résztvevők tömegétől függően eltérő viselkedést mutat. Ahogy az összeolvadás végállapotához közelednek, folyamatosan változik a kibocsátott gravitációs hullámok frekvenciája, a detektorok pedig csak bizonyos frekvenciatartomány érzékelésére képesek.

Az előző, csaknem háromszor nagyobb össztömegű feketelyukpáros esetében a kibocsátott gravitációs hullámok nagyjából 0,2 másodpercig estek a detektorok érzékeny frekvenciasávjába, míg a 2015 decemberében észlelt esemény ennél körülbelül ötször nagyobb időablakot adott.

A két detektor észlelésének időeltolódásából a csillagászok következtetni tudtak az égi esemény hozzávetőleges helyére, és azt is megállapították, hogy a két fekete lyuk a Földtől nagyjából 1,4 milliárd fényévnyire adott egymásnak végzetes randevút.

Ahhoz, hogy a gravitációshullám-detektorok obszervatóriumként működjenek, legalább három kell belőlük, egymástól viszonylag nagy távolságban. Ezért hamarosan beszáll a mérésekbe a LIGO-detektorok európai testvérprojektje, a Virgo. A három interferométer együttesen a jelek sokkal jobb égi lokalizálását teszi majd lehetővé.

A szakemberek szerint az, hogy négy hónapon belül két észlelést is végeztek a LIGO-detektorok, azt jelzi, hogy azok a gravitációs hullámokat produkáló jelenségek, amelyek mai eszközeinkkel észlelhetők, nem lehetnek túl ritkák.

Forrás:MTI
MTI 2016. június 15., szerda 20:39

Kulcsszavak

MTI, fizika, gravitációs hullám, Einstein

Kapcsolódó anyagok

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyulai Iván Pro Natura díjat kapott

Gyulai Iván ökológusnak, a biológiai sokféleség védelmét szolgáló átfogó társadalmi és gazdasági keretrendszer megteremtése érdekében végzett több évtizedes szakmai és társadalmi tevékenységeiért; környezet- és természetvédelmi szakemberek generációinak oktatásáért és a magyar társadalom széles rétegei szemléletformálásáért ítélték oda a Pro Natura díjat, amelyet a földművelésügyi miniszter adott át az ismert kutatónak.

Tovább


Az IBS labirintus - 12 kreditpontot érő képzés

Háziorvosoknak, belgyógyászoknak, gyermekorvosoknak, gasztroenterológusoknak és klinikai szakpszichológusoknak szóló képzés Budapesten, 2018. május 4-5 között lesz.

Tovább


Az erdei fülesbaglyok állományát mérik fel a természetvédők a lakosság bevonásával

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Tovább


Önbecsülés, önismeret, önsegítés, önmegvalósítás - Konferenciaajánló

Immár XXI. alkalommal kerül megrendezésre a közösségi konferencia! Idén az önsegítés és az önsegítők és szakemberek együttműködésének jó gyakorlatai lesznek a fókuszban. A közösségi ellátók egyre nyitottabbak erre és számos formája alakult ki a hatásos együttműködésnek. A hanghalló módszer, a hanghalló csoportok is az együttműködés eredményei. Kiemelt vendég: Marius Romme pszichiáter és Sandra Escher pszichológus, a hanghalló módszer kidolgozói, akik és ezzel forradalmat hoznak a pszichotikus tünetekkel küzdők terápiájában.

Tovább