hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Másodszor is észlelték az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat



| |
 

Bő három hónappal az első, 2015 szeptemberi észlelés után, másodjára is gravitációs hullámokat észlelt a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) livingstoni és hanfordi detektora: a 2015 karácsonyán mért jelenséget szintén kataklizmatikus esemény, két, a Nap tömegének sokszorosát kitevő fekete lyuk összeolvadása okozta.

Idén februárban hatalmas szenzációként robbant a hír, hogy először észleltek gravitációs hullámokat. A LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a jelenséget 2015. szeptember 14-én, egy Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban.

A szakemberek szerint mindez nem egyszerűen tudományos érdekesség, vagy Einstein általános relativitáselméletének újabb kísérleti bizonyítéka: a gravitációshullám-detektorok teljesen új ablakot nyitnak a világegyetemre, amelyet eddig lényegében csak a Földhöz eljutó elektromágneses jelek - rádióhullámok, fény, röntgen- és gammasugárzás - révén vizsgálhattak a kutatók - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

A LIGO által nyitott ablak látóterében újabb kataklizmatikus esemény jelent meg: ezúttal egy 14 és egy 8 naptömegnyi fekete lyuk olvadt össze. Az esemény 2015 karácsonyának második napján történt, és magyar idő szerint szerdán, 19 óra 15 perckor jelentette be a LIGO.

A létrejött fekete lyuk tömege 21-szerese Napunkénak, az összeolvadás során "eltűnt" egy naptömegnyi anyagból származó energia pedig teljes egészében gravitációs hullámok formájában távozott. Az eseményt a LIGO livingstoni és hanfordi detektora egymástól függetlenül észlelte, akárcsak a februári, első felfedezés során.
"Nagy jelentőségű, hogy ezek a fekete lyukak sokkal kisebb tömegűek voltak, mint az első alkalommal észleltek" - idézi az mta.hu Gabriela Gonzálezt, a nemzetközi LIGO Tudományos Együttműködés szóvivőjét, a Louisana Állami Egyetem fizika és csillagászat professzorát.

Az összeolvadás során egymás körül egyre gyorsabban keringő fekete lyukak rendszere a résztvevők tömegétől függően eltérő viselkedést mutat. Ahogy az összeolvadás végállapotához közelednek, folyamatosan változik a kibocsátott gravitációs hullámok frekvenciája, a detektorok pedig csak bizonyos frekvenciatartomány érzékelésére képesek.

Az előző, csaknem háromszor nagyobb össztömegű feketelyukpáros esetében a kibocsátott gravitációs hullámok nagyjából 0,2 másodpercig estek a detektorok érzékeny frekvenciasávjába, míg a 2015 decemberében észlelt esemény ennél körülbelül ötször nagyobb időablakot adott.

A két detektor észlelésének időeltolódásából a csillagászok következtetni tudtak az égi esemény hozzávetőleges helyére, és azt is megállapították, hogy a két fekete lyuk a Földtől nagyjából 1,4 milliárd fényévnyire adott egymásnak végzetes randevút.

Ahhoz, hogy a gravitációshullám-detektorok obszervatóriumként működjenek, legalább három kell belőlük, egymástól viszonylag nagy távolságban. Ezért hamarosan beszáll a mérésekbe a LIGO-detektorok európai testvérprojektje, a Virgo. A három interferométer együttesen a jelek sokkal jobb égi lokalizálását teszi majd lehetővé.

A szakemberek szerint az, hogy négy hónapon belül két észlelést is végeztek a LIGO-detektorok, azt jelzi, hogy azok a gravitációs hullámokat produkáló jelenségek, amelyek mai eszközeinkkel észlelhetők, nem lehetnek túl ritkák.

Forrás:MTI
MTI 2016. június 15., szerda 20:39

Kulcsszavak

MTI, fizika, gravitációs hullám, Einstein

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább