hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Magyarországon fejlődik a szervdonáció



| |
 


Javul a kórházakban a lehetséges szervdonorok felismerése, valamint a transzplantációra szánt szervek kivételének biztonsága és minősége Magyarországon - összegezte az Európai Unió hároméves szervdonációs pályázati konzorciumában, az ACCORD-ban való részvétel magyar eredményeit Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz), Szervkoordinációs Iroda igazgatója kedden Madridban a hároméves konzorciumot lezáró konferencián.

A 2012-ben, 23 uniós tagország bevonásával indult együttműködés három fő célja volt az élődonor regiszterek fejlesztése, az intenzív osztályok és transzplantációs donorkoordinátorok közötti együttműködés támogatása, és az egyes országok közötti együttműködés keretében szervkivételi képzés meghonosítása.

Mihály Sándor elmondta: a projekt egyik munkacsoportjában az Egyesült Királyság vezetésével 16 ország közösen alakította annak a módszertanát, hogy a kórházakban miként kell felismerni a lehetséges donorokat.

Eszerint a kórházi donorkoordinátornak azokra a diagnózisokra kell fókuszálnia, amelyek leggyakrabban vezetnek agyhalálhoz. Az ilyen betegek állapotát folyamatosan nyomon kell kísérnie, figyelve arra, hogy ha a páciens állapota romlik, időben az intenzív osztályra kerüljön. Amennyiben nem tudják megmenteni az életét, és beáll az agyhalál, akkor szervei működőképességének fenntartásával akár donor lehessen - magyarázta a szakember.
A kidolgozott módszertant tavaly óta 17 magyar kórház is alkalmazza, az első év adatai azt mutatták, hogy 2500 elhunyt beteg közül 38 lehetséges donort "vesztettek el", vagyis valami miatt nem indult el a szervdonáció jelentési és szervezési folyamata. Az okokat még vizsgálják.

Mihály Sándor szerint Magyarországon gyakran a család tiltakozása is megakadályozza a szervkivételt annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint ha valaki életében nem tiltakozott ez ellen írásban, akkor a szervei transzplantációs céllal eltávolíthatók.
A pályázati konzorcium keretében Magyarország egy oktatási programban is részt vett, amelyben a holland leideni egyetemen hat, hasi transzplantációval foglalkozó magyar sebész kapott képzést. Majd Budapesten a Semmelweis Egyetemen világhírű szakemberek oktattak gyakorló magyar orvosokat, akiket a négy magyarországi transzplantációs centrumból - Debrecen, Szeged, Pécs, Budapest - választottak ki.

"Nem mindegy, hogy milyen szervet kap a beteg és hogy az új szerv meddig működik" - fogalmazott a Szervkoordinációs Iroda igazgatója, hangsúlyozva, hogy a szervdonációs és transzplantációs programok lényege az: hány életévet kap még a beteg az új szervvel.

A konferencián a holland-magyar oktatási program sikerét ki is emelték, hozzátéve, hogy mindkét ország alkalmas az ilyen típusú együttműködésekre és a tudás átadására. A képzési programot Magyarország folytatni tervezi.

Az elhunytból történő szervdonációk számát tekintve Magyarország az európai középmezőnyben elején található: tavaly 203 agyhalott donor szervei voltak alkalmasak betegek megmentésére, ezzel a 28 uniós tagállam közül Magyarország a 12-ik.




MTI 2015. június 2., kedd

Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Élet után kutatnak egy csupán 11 fényévre lévő bolygón

A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Tovább


Több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

Tovább


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

Tovább


Magyarországon fejlődik a szervdonáció