hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Magyarországon fejlődik a szervdonáció



| |
 


Javul a kórházakban a lehetséges szervdonorok felismerése, valamint a transzplantációra szánt szervek kivételének biztonsága és minősége Magyarországon - összegezte az Európai Unió hároméves szervdonációs pályázati konzorciumában, az ACCORD-ban való részvétel magyar eredményeit Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz), Szervkoordinációs Iroda igazgatója kedden Madridban a hároméves konzorciumot lezáró konferencián.

A 2012-ben, 23 uniós tagország bevonásával indult együttműködés három fő célja volt az élődonor regiszterek fejlesztése, az intenzív osztályok és transzplantációs donorkoordinátorok közötti együttműködés támogatása, és az egyes országok közötti együttműködés keretében szervkivételi képzés meghonosítása.

Mihály Sándor elmondta: a projekt egyik munkacsoportjában az Egyesült Királyság vezetésével 16 ország közösen alakította annak a módszertanát, hogy a kórházakban miként kell felismerni a lehetséges donorokat.

Eszerint a kórházi donorkoordinátornak azokra a diagnózisokra kell fókuszálnia, amelyek leggyakrabban vezetnek agyhalálhoz. Az ilyen betegek állapotát folyamatosan nyomon kell kísérnie, figyelve arra, hogy ha a páciens állapota romlik, időben az intenzív osztályra kerüljön. Amennyiben nem tudják megmenteni az életét, és beáll az agyhalál, akkor szervei működőképességének fenntartásával akár donor lehessen - magyarázta a szakember.
A kidolgozott módszertant tavaly óta 17 magyar kórház is alkalmazza, az első év adatai azt mutatták, hogy 2500 elhunyt beteg közül 38 lehetséges donort "vesztettek el", vagyis valami miatt nem indult el a szervdonáció jelentési és szervezési folyamata. Az okokat még vizsgálják.

Mihály Sándor szerint Magyarországon gyakran a család tiltakozása is megakadályozza a szervkivételt annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint ha valaki életében nem tiltakozott ez ellen írásban, akkor a szervei transzplantációs céllal eltávolíthatók.
A pályázati konzorcium keretében Magyarország egy oktatási programban is részt vett, amelyben a holland leideni egyetemen hat, hasi transzplantációval foglalkozó magyar sebész kapott képzést. Majd Budapesten a Semmelweis Egyetemen világhírű szakemberek oktattak gyakorló magyar orvosokat, akiket a négy magyarországi transzplantációs centrumból - Debrecen, Szeged, Pécs, Budapest - választottak ki.

"Nem mindegy, hogy milyen szervet kap a beteg és hogy az új szerv meddig működik" - fogalmazott a Szervkoordinációs Iroda igazgatója, hangsúlyozva, hogy a szervdonációs és transzplantációs programok lényege az: hány életévet kap még a beteg az új szervvel.

A konferencián a holland-magyar oktatási program sikerét ki is emelték, hozzátéve, hogy mindkét ország alkalmas az ilyen típusú együttműködésekre és a tudás átadására. A képzési programot Magyarország folytatni tervezi.

Az elhunytból történő szervdonációk számát tekintve Magyarország az európai középmezőnyben elején található: tavaly 203 agyhalott donor szervei voltak alkalmasak betegek megmentésére, ezzel a 28 uniós tagállam közül Magyarország a 12-ik.




MTI 2015. június 2., kedd

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Út a digitális orvosláshoz

Nosocomialis fertőzések profilaxisa az alapellátásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak nagy pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében

Tovább


Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat súlyosan veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék. Egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak...

Tovább


A számítógépes biológiai képelemzésről szerveztek nemzetközi konferenciát Szegeden

Mintegy 250 biológus, képelemzéssel foglalkozó informatikus, valamint mikroszkópok építésével foglalkozó szakember részvételével szerveztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.

Tovább


Magyarországon fejlődik a szervdonáció