hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Magyar Klinikai Onkológiai Társaság kongresszusa, november 13-15



| |
 





A folyamatosan fejlődő diagnosztikai eljárások, a gyógyszeripari kutatások és a közvéleményt tájékoztató kampányok segíthetik a daganatos betegek gyógyulási esélyeit - hangzott el a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) november 13-15. között zajló kongresszusának alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Ruzsa Ágnes, az MKOT elnöke a daganatos betegségek kezelésében részt vevő, kapcsolódó területek fontosságát hangsúlyozta: a betegek gyógyulása korrekt diagnózis, megfelelő gyógyszerek és például a családorvosok megfelelő közreműködése nélkül nem lehetséges.

A kongresszuson külföldi és magyar szakemberek mintegy 150 előadáson számolnak majd be a rákkutatásban elért legújabb eredményeikről és tapasztalatokról - mondta el Bodoky György, a MKOT tiszteletbeli elnöke.

Ruzsa Ágnes közölte: a daganatos megbetegedések kezelésében nagyon fontos tényező, hogy minél rövidebb legyen az az idő, amely a betegség gyanúja és a megfelelő diagnózis felállítása között eltelik, ami ma Magyarországon akár 6 hónapig is eltarthat. Ez jelentősen rontja a beteg gyógyulási esélyeit.

Bokody György a hasnyálmirigyrák november 13-ai világnapjának apropóján emlékeztetett: ma Magyarországon húszból csupán egyetlen hasnyálmirigyrákos betegnek van esélye arra, hogy öt évvel a betegség felfedezése után még életben legyen.

Ebben változást az hozhatna, ha egyrészt több embernél fedeznék fel még műthető állapotban a betegséget, másrészt hatékonyabb gyógyszerek állnának rendelkezésre - mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy a betegség rossz kilátásai nemcsak Magyarországra érvényesek: az Európai Unió előrejelzése szerint a daganatos halálesetek egyre nagyobb hányadát a hasnyálmirigyrák adja, és a jelenlegi tendenciák további romlását vetítik előre.
A főorvos úgy vélte, hogy világszerte nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a betegség kutatására és az emberek tájékoztatására.

Ezzel szemben a vastagbéldaganat az egyik legjobban szűrhető és nagy eséllyel véglegesen meggyógyítható betegség - fűzte hozz Ruzsa Ágnes. Ennek egyik feltétele, hogy legyen szűrővizsgálatként elérhető a vastagbéltükrözés, valamint az 50 év feletti, veszélyeztetett korosztály igényelje a kolonoszkópiás vizsgálatot.
A felszólalók egyöntetűen kiemelték a megfelelő mennyiségű és minőségű tájékoztatás fontosságát, így a média szerepét. Nógrádi Tóth Erzsébet, a MÚOSZ egészségügyi szakosztályának elnöke úgy fogalmazott: a média szerepe nem merül ki abban, hogy információt ad át vagy szórakoztat, hanem életeket menthet azzal, ha tudatosítja a még egészségesekben, mit tehetnek a betegség megelőzésére, a betegségben szenvedőket pedig hasznos információkkal segíti a gyógyuláshoz.

Az esemény keretében átadták annak a médiapályázatnak a díjait is, amelyre az ország minden részéből várták a vastagbélrák témáját feldolgozó újságban és interneten megjelent cikkeket vagy rádióban, televízióban elhangzó interjúkat, riportokat. A zsűri a Szegedi Városi Televízió összeállítását, valamint a Kossuth Rádióból Gimes Júlia, a Tér-Idő című műsor és P. Kiss Zsuzsa, a Napközben szerkesztő-műsorvezetőjének munkáit emelte ki, valamint díjazták a hódmezővásárhelyi Rádió 7 műsorfolyamát, az írott pályázatok közül pedig a Házipatika.com egészségportál vastagbélrákról szóló cikksorozatát is.




MTI 2014. november 11., kedd

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Magyar Klinikai Onkológiai Társaság kongresszusa, november 13-15