hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Magyar genetikus a világméretű kutatásban



| |
 

Magyar genetikust hívtak meg a BRCA-kihívás világméretű programjába. A mellrák kockázatával összefüggő BRCA1 és BRCA2 génekről elnevezett nemzetközi programba másik három európai genetikai központ vezetője mellett Oláh Editet, az Országos Onkológia Intézet osztályvezetőjét hívták meg - áll az intézet közleményében.

A világméretű összefogás a nagy genetikai rákkockázattal élők klinikai ellátásának javítását szolgálja. A BRCA1 és BRCA2 gének csaknem 20 évvel ezelőtti felfedezése óta világszerte egymilliónál több nőt és férfit vizsgáltak meg, hogy jelen vannak-e náluk e gének öröklött mutációi.

A genetikai vizsgálatok eredményei révén sok emberi életet lehetett megmenteni. Ugyanakkor még mindig nem ismeretes azoknak a genetikai változásoknak a teljes köre, amelyek hajlamosítanak daganatos megbetegedésekre. Sőt, a már ismertek klinikai jelentősége sem határozható meg pontosan minden esetben.

Stephen J. Chanock, az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) Daganat-epidemiológiai és Genetikai Részlegének igazgatója vezetésével a közelmúltban globális összefogást hirdettek.

Világméretű referencia-adatbázis kialakítását tervezik azzal a céllal, hogy az öröklött génváltozások szerepét pontosan meghatározzák az emlő-, a petefészekrák és más tumorok kialakulásában, és ezáltal javítsák a BRCA1 vagy BRCA2 mutációt hordozók klinikai ellátását, elsőként a BRCA1 és BRCA2 gének kutatásával kapcsolatban.

A programhoz olyan vezető molekuláris diagnosztikai laborokat hívtak meg, ahol nagy tapasztalat áll rendelkezésre és sikeresen alkalmazzák az új genetikai technikát (NGS). Európából három másik genetikai központ vezetője mellett Oláh Edit akadémikus kapott meghívást.

Az Országos Onkológiai Intézetben az Oláh Edit professzor vezette munkacsoport 20 éves tapasztalattal rendelkezik a daganatos megbetegedésekre hajlamosító genetikai változások kutatásában. Az elmúlt két évtizedben az intézet klinikusaival együttműködve genetikai teszteket biztosítanak a nagy genetikai rákkockázattal élők kiszűrésére, segítve a betegség korai felismerését, megelőzését és a terápiás döntések meghozatalát.

Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa elmondta: létrejöttek genomikai profillal olyan magánlaborok, amelyek tevékenysége sok etikai, jogi és terápiás problémát vet fel. "A nemzetközi összefogás arra vonatkozik, hogy a genomikát arra használják, amire való" - magyarázta az onkológus professzor.




MTI 2014. június 24., kedd

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Magyar genetikus a világméretű kutatásban