TARTALOM

 VISSZA

 


Magyar geográfusok az Ojos del Saladón



| |
 

Harmadik alkalommal indulnak magyar geográfusok a Föld legmagasabb szunnyadó vulkánjára, a chilei-argentin határon fekvő 6893 méteres Ojos del Saladóra, hogy ott a klímaváltozás hatásait vizsgálják a szélsőségesen száraz, szeles és hideg környezetben - hangzott el az expedíció szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A négyfős expedíció geofizikai műszereket, egy teljes meteorológiai állomást és légi felvételek, valamint háromdimenziós domborzatmodell készítésére is felhasználható drónokat visz magával a helyszínre, ahol először 2010-ben jártak magyar kutatók - mondta el Nagy Balázs, a január 26-án induló, négyhetes tudományos vállalkozás vezetője.

Hozzátette: a kutatók elsősorban az örökfagy változásáról és a vízjelenlét átalakulásáról fognak adatokat gyűjteni a Száraz-Andokban fekvő, extrém időjárásnak kitett tűzhányón, amely, mivel teljesen mentes az emberi tevékenységtől, kiváló helyszínt nyújt a klímaváltozás következményeinek elemzésére.

A kutatók - Nagy Balázs mellett Heiling Zsolt terepi mérnök, Ignéczi Ádám geográfus és Kalló Péter fotográfus - az expedíció ideje alatt sátrazni fognak a hegyen, ahol mindennapos a 100 kilométeres óránkénti sebességű jeges szél, esőt még senki nem látott, és a nyár középi hőmérséklet is fagypont alatti. A teljesen lakatlan területen egyébként mértek már 400 kilométeres óránkénti sebességet meghaladó erősségű szelet is.

MTI kep

A kivételes időjárási körülményeket a kutatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumában mutatták be, érzékeltetve milyen nehézségeket rejt 90 kilométeres óránkénti sebességgel fújó szélben kimászni a sátorból.

A hőkamerával és légnyomás-érzékelővel is felszerelt drónok használatához szélcsendes időszakokra lesz szükségük a kutatóknak - Nagy Balázs szerint ez leginkább a reggeli órákra jellemző -, azonban még így is sok a kérdés az eszközökkel kapcsolatban, ugyanis korábban még senki sem használt drónokat 6000 métert meghaladó magasságban. A kutatók egyébként töltésenként legfeljebb ötperces üzemidővel számolnak.

Nagy Balázs az MTI kérdésére hangsúlyozta: a mostani expedíció során négyévnyi adatot fognak tudni kinyerni a 2012-ben telepített műszerekből, ezek az eredmények már elégségesek lehetnek a nemzetközi szakirodalom által is elfogadott alapállítások megfogalmazására.

Hozzáfűzte: a korábbi expedíciók eredményei megmutatták, milyen mélységben található a felszín alatti jég, az azonban még nem ismert, milyen vastag ez a réteg, és pontosan milyen ütemben fogy a melegedés hatására. Utóbbi kérdésekre csak a hosszú távú megfigyelés adhat választ, ezért legalább 2020-ig szeretnék folytatni a kivételes magasság miatt a világon egyedülállónak számító, átfogó jellegű kutatást.

A Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedícióhoz az elmúlt években az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) több tanszéke is csatlakozott, a kinyert adatokat így mikrobiológusok, meteorológusok, geológusok és talajkutatók is elemzik, akik számára jó lehetőség egy ilyesfajta "szűz", azaz emberi hatástól mentes "indikátorterületről" szerzett eredmények vizsgálata - fogalmazott Nagy Balázs.

A biológusok például az expedíció révén a Föld legmagasabban fekvő vízfelületeiből vett mintákhoz juthatnak hozzá, amelyekkel az élet rendkívül szélsőséges körülmények közötti megmaradásának lehetőségeit vizsgálhatják - tette hozzá.

Az expedícióhoz kapcsolódva Kövesd a kutatókat! címmel online vetélkedőt is indítanak általános- és középiskolás diákok számára, akik értékes nyereményekért cserébe kétfős csapatokban válaszolhatják meg a www.verseny.expedicio.eu internetes oldalon keresztül a Chiléről, a vulkánokról, a klímakutatásról és az expedícióról feltett kérdéseket. A verseny fővédnöke Verónica Chahin, Chile magyarországi nagykövete.

Forrás: MTI
MTI 2016. január 20., szerda 13:45

Kulcsszavak

MTI, geográfia, klímaváltozás, Ojos del Saladó

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább