hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Magyar geográfusok az Ojos del Saladón



| |
 

Harmadik alkalommal indulnak magyar geográfusok a Föld legmagasabb szunnyadó vulkánjára, a chilei-argentin határon fekvő 6893 méteres Ojos del Saladóra, hogy ott a klímaváltozás hatásait vizsgálják a szélsőségesen száraz, szeles és hideg környezetben - hangzott el az expedíció szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A négyfős expedíció geofizikai műszereket, egy teljes meteorológiai állomást és légi felvételek, valamint háromdimenziós domborzatmodell készítésére is felhasználható drónokat visz magával a helyszínre, ahol először 2010-ben jártak magyar kutatók - mondta el Nagy Balázs, a január 26-án induló, négyhetes tudományos vállalkozás vezetője.

Hozzátette: a kutatók elsősorban az örökfagy változásáról és a vízjelenlét átalakulásáról fognak adatokat gyűjteni a Száraz-Andokban fekvő, extrém időjárásnak kitett tűzhányón, amely, mivel teljesen mentes az emberi tevékenységtől, kiváló helyszínt nyújt a klímaváltozás következményeinek elemzésére.

A kutatók - Nagy Balázs mellett Heiling Zsolt terepi mérnök, Ignéczi Ádám geográfus és Kalló Péter fotográfus - az expedíció ideje alatt sátrazni fognak a hegyen, ahol mindennapos a 100 kilométeres óránkénti sebességű jeges szél, esőt még senki nem látott, és a nyár középi hőmérséklet is fagypont alatti. A teljesen lakatlan területen egyébként mértek már 400 kilométeres óránkénti sebességet meghaladó erősségű szelet is.

MTI kep

A kivételes időjárási körülményeket a kutatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumában mutatták be, érzékeltetve milyen nehézségeket rejt 90 kilométeres óránkénti sebességgel fújó szélben kimászni a sátorból.

A hőkamerával és légnyomás-érzékelővel is felszerelt drónok használatához szélcsendes időszakokra lesz szükségük a kutatóknak - Nagy Balázs szerint ez leginkább a reggeli órákra jellemző -, azonban még így is sok a kérdés az eszközökkel kapcsolatban, ugyanis korábban még senki sem használt drónokat 6000 métert meghaladó magasságban. A kutatók egyébként töltésenként legfeljebb ötperces üzemidővel számolnak.

Nagy Balázs az MTI kérdésére hangsúlyozta: a mostani expedíció során négyévnyi adatot fognak tudni kinyerni a 2012-ben telepített műszerekből, ezek az eredmények már elégségesek lehetnek a nemzetközi szakirodalom által is elfogadott alapállítások megfogalmazására.

Hozzáfűzte: a korábbi expedíciók eredményei megmutatták, milyen mélységben található a felszín alatti jég, az azonban még nem ismert, milyen vastag ez a réteg, és pontosan milyen ütemben fogy a melegedés hatására. Utóbbi kérdésekre csak a hosszú távú megfigyelés adhat választ, ezért legalább 2020-ig szeretnék folytatni a kivételes magasság miatt a világon egyedülállónak számító, átfogó jellegű kutatást.

A Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedícióhoz az elmúlt években az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) több tanszéke is csatlakozott, a kinyert adatokat így mikrobiológusok, meteorológusok, geológusok és talajkutatók is elemzik, akik számára jó lehetőség egy ilyesfajta "szűz", azaz emberi hatástól mentes "indikátorterületről" szerzett eredmények vizsgálata - fogalmazott Nagy Balázs.

A biológusok például az expedíció révén a Föld legmagasabban fekvő vízfelületeiből vett mintákhoz juthatnak hozzá, amelyekkel az élet rendkívül szélsőséges körülmények közötti megmaradásának lehetőségeit vizsgálhatják - tette hozzá.

Az expedícióhoz kapcsolódva Kövesd a kutatókat! címmel online vetélkedőt is indítanak általános- és középiskolás diákok számára, akik értékes nyereményekért cserébe kétfős csapatokban válaszolhatják meg a www.verseny.expedicio.eu internetes oldalon keresztül a Chiléről, a vulkánokról, a klímakutatásról és az expedícióról feltett kérdéseket. A verseny fővédnöke Verónica Chahin, Chile magyarországi nagykövete.

Forrás: MTI
MTI 2016. január 20., szerda 13:45

Kulcsszavak

MTI, geográfia, klímaváltozás, Ojos del Saladó

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább