hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Magnetit az emberi agyban


Magnetit az emberi agyban

| |
 

Számos tanulmány vizsgálta a szennyezett levegő hatását a tüdőre és a szívre, ám az új kutatás az első, amelyik bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó apró, magnetitnak nevezett szemcsék megtalálják útjukat az agyba is. A kutatók "félelmetesnek és döbbenetesnek" nevezték felfedezésüket.

Idén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy a légszennyezés évente akár hárommillió ember idő előtti halálát is okozhatja.

A friss kutatást, melyet az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertettek, a brit Lancasteri Egyetem vezette. A tudósok 37 ember agyszövetmintáit elemezték, a legfiatalabb 3, a legidősebb 85 éves volt, mindannyian a rendkívül rossz levegőjű Mexikóvárosban éltek halálukig. Megvizsgálták 8 manchesteri ember mintáit is, ők 62 és 92 éves koruk között hunytak el, néhányan idegrendszeri károsodás miatt.

Barbara Maher, a kutatás vezetője korábban már azonosított magnetitet egy forgalmas lancasteri utca és egy erőmű környékének a levegőjében. Úgy vélte, a szemcse megtalálható lehet az emberi agyszövetben is - és sikerült is kimutatniuk.

"Félelmetes és megdöbbentő, amikor az agyszövetet tanulmányozva észrevesszük a sejtek között eloszló szemcséket. Amikor mágnessel kivonjuk őket, milliókat találunk belőlük egyetlen gramm mintában, ami a szövetrombolás millió lehetőségét jelenti" - mutatott rá Maher.

További vizsgálattal kimutatták, hogy a szemcsék alakja különleges, ez segítette a tudósokat, hogy eredetüket kiderítsék. A magnetit igen kis mennyisége természetesen is előfordulhat az agyban, ám a most talált szemcsék nemcsak sokkal nagyobb számúak voltak, hanem alakjuk is eltért a természetes, egyenetlen formától.

A most talált magnetitszemcsék simák és gömbölydedek voltak, ami csak járművek motorjában vagy fékrendszerében jöhet létre magas hőmérsékleten.

"Az alakjuk gömbölyű, más fémekkel - többek között platinummal - együtt fordulnak elő, katalizátorokból származnak" - magyarázta a professzor.

A felfedezés után azt kell kutatni, vajon ezek a magnetitszemcsék okoznak-e idegrendszeri károsodást, esetleg felgyorsítják-e a már meglévőt - vélték a tudósok.

Minden egyes megtalált természetes magnetitszemcse mellett mintegy száz, légszennyezésből származót azonosítottak a tanulmány készítői.

A legtöbb szemcsét egy 32 éves, közlekedési balesetben elhunyt nő mintájában találták. A szemcsék a 200 nanométernél kisebb átmérőjű, úgynevezett nanoszférák közé tartoznak - összehasonlításul az emberi hajszál legalább 50 ezer nanométer vastag.

A nagy légszennyező részecskéket, például a koromszemcséket megállíthatja az orr, a kisebbek bejutnak a tüdőbe, a még kisebbek a véráramba is. A nanoméretű magnetitről úgy vélik, elég apró ahhoz, hogy az orrból az agy szaglóközpontjába, majd az idegrendszeren át az agykéregbe hatoljon.

David Allsop, a Lancasteri Egyetem ideggyógyásza és Alzheimer-specialistája szintén részt vett a kutatásban. Szerinte a légszennyező szemcsék "fontos kockázati tényezőt" jelenthetnek az idegrendszeri betegségek kialakulásában, bár erre jelenleg nincs közvetlen bizonyíték.

"Sok azonban a megfigyelés: más kutatók megtalálták a szemcséket az Alzheimer-kórosok agyában felhalmozódó fehérjeplakkokban, tehát könnyen lehet, hogy szerepet játszanak ezek létrejöttében" - mondta Allsop.


Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 6., kedd 10:35

Kulcsszavak

MTI, magnetit, emberi agy, idegrendszer, légszennyezés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább