TARTALOM

 VISSZA

 


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon



| |
 

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

A zéró mágneses tér laboratóriumban földi körülmények között válik lehetővé az interplanetáris térben jellemző mágneses környezet vizsgálata.

A laboratórium építésére az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós támogatást nyert.

Bokor József, az MTA természettudományi alelnöke elmondta, hogy az új laboratóriumban unikális kísérleti lehetőséget biztosíthatnak majd a kutatóknak.

Mint rámutatott, az obszervatórium munkájának és eredményeinek ismertsége nemzetközi szinten az egyik legjobb a korábbi nemzetközi projektekben való részvételek miatt. az obszervatórium különleges szerepet tölt be a geofizika területén, a kutatói gárda elhivatott, az MTA pedig lehetőségeihez mérten támogatja a munkát - tette hozzá Bokor József.

Wesztergom Viktor, az MTA CSFK GGI igazgatója, az obszervatórium vezetője elmondta, hogy a tízszer tíz méteres, kocka alakú épület egy árnyékolt mágneses laboratórium lesz, vagyis mágnesesen láthatatlan lesz a világ számára, mert mágneses tere nulla közeli lesz.

Beszélt arról is, hogy az elektromágneses tisztaszobában az űrfizikai kísérletek és fejlesztések mellett geofizikai, anyagtudományi, és élettudományi kísérletekre és fejlesztésekre is lehetőség lesz. Mindezek mellett különféle mérőeszközök mágneses vizsgálatát és kalibrálását is végezhetik, ezzel tovább bővítenék a magyar részvételi lehetőségeket az Európai Űrügynökség programjaiban.

U. Nagy Gábor, a laboratórium egyik építésze elmondta, hogy a mágnesesen nulla teret egy háromrétegű speciális ötvözetből, műmetálból készült, háromszor három méteres kamra biztosítja, amely köré egy úgynevezett kompenzáló tekercsrendszert építenek. A kamrát Németországban készítik.

Speciális anyagokat kell használniuk az építés során, kerülni kell a ferromágneses anyagok (vas, nikkel, kobalt) használatát, ezért a tekercsrendszer köré előregyártott faszerkezetű épületet húznak.

Hasonló létesítmény Európában Németországban és Hollandiában van, utóbbi az amerikai űrkutatási hivatalé, a NASA-é.

Forrás: MTI, MTA
MTI 2017. november 2., csütörtök 15:57


Kulcsszavak

MTA, MTI, űrfizika

Kapcsolódó anyagok

Időskori fiziológiás-kóros izomsorvadás, a progresszív folyamat fékezési lehetőségei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább