hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Lehetséges, hogy egy 10. bolygó kering a Nap körül a Naprendszer Plutón túli részén



| |
 

Bolygóméretű objektum keringhet a Nap körül a Naprendszer Plutón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer 10. bolygója.

Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Föld és a Mars közötti lehet - olvasható a Space.com hírportálon.

2016 januárjában egy másik kutatócsoport egy Neptunusz-méretű bolygó létét vetette fel, amely a Nap körül, messze a Pluto mögött kering - becsléseik szerint mintegy 25-ször távolabb a Naptól, mint a Pluto. Ezt a feltételezett bolygót a "kilencedik bolygóként" emlegetik.

Az LPL szakértői szerint úgy tűnik, az objektum hatással van a Kuiper-öv jeges aszteroidáinak pályáira. A kisbolygóöv távoli objektumai nyújtott pályán keringenek a Nap körül. A Naprendszer szerkezetének egyik alapvető vonása, hogy benne az anyag közel egy síkban, a Laplace-féle invariábilis sík közelében helyezkedik el. Ez a Naprendszer szimmetriasíkja.

A Kuiper-öv legtávolabbi objektumainak pályája azonban átlagosan 8 fokkal eltér a szimmetriasíktól, ami egy olyan nagy tömegű objektum jelenlétét jelzi, amely gravitációs mezőjével meghajlítja környezetét - fejtették ki a kutatók, akik eredményeiket a The Astronomical Journal című szaklapban mutatják be.

"Eredményeink legelfogadhatóbb magyarázata az, hogy van ott valamilyen láthatatlan tömeg. Számításaink szerint egy a Marséhoz hasonló tömeggel rendelkező objektum szükséges ahhoz, hogy akkora elhajlást okozzon, mint amekkorát mértünk" - mondta el Kat Volk, az LPL munkatársa.

Az arizonai kutatók által bemutatott objektum hasonlónak tűnhet, mint a "kilencedik bolygó", ám az úgynevezett bolygóméretű objektum túl közel van és túl kicsi a tömege ahhoz, hogy ugyanaz az égitest legyen. A "kilencedik bolygó 500-700 asztronómiai egységre (AU) van a Földtől, tömege a Földének tízszerese. (Egy asztronómiai egység a Nap és a Föld távolsága, azaz csaknem 150 millió kilométer. A Pluto-Nap maximális távolsága kisebb, mint 50 AU.)

Volk szerint a "kilencedik bolygó" túl messze van ahhoz, hogy befolyásolja a Kuiper-öv érintett objektumait. "Száz AU-nál jóval közelebb kell lennie ahhoz, hogy ilyen mértékben befolyásolja a Kuiper-öv égitesteit" - tette hozzá.

Bár egyelőre egy bolygóméretű objektumot sem észleltek közvetlenül a Kuiper-övben, a kutatók optimisták. Remélik, hogy a Nagy szinoptikus felmérő távcső (Large Synoptic Survey Telescope - LSST), mely jelenleg Chilében épül, segít majd felfedezni ezeket a rejtett világokat. "Arra számítunk, hogy az LSST a Kuiper-öv megfigyelt objektumainak számát a jelenlegi 2000-ről 40 ezerre emeli" - mondta Renu Malhotra, az LPL professzora.


Forrás: MTI, LPL

MTI 2017. június 23., péntek 16:00

Kulcsszavak

MTI, naprendszer, csillagászat

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Európa erdeinek több mint fele eltűnt az elmúlt hatezer évben

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt...

Tovább


Elhunyt Csák Máté humanista gondolkodó

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Csák Máté, okleveles építészmérnök, festőművész, humanista gondolkodó, a magyar kortárs művészet támogatója és gyűjtője - közölte a család az MTI-vel csütörtökön.

Tovább


Teller Ede már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipart

Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomtudós az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon.

Tovább


A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább