TARTALOM

 VISSZA

 


Lehetséges, hogy egy 10. bolygó kering a Nap körül a Naprendszer Plutón túli részén



| |
 

Bolygóméretű objektum keringhet a Nap körül a Naprendszer Plutón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer 10. bolygója.

Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Föld és a Mars közötti lehet - olvasható a Space.com hírportálon.

2016 januárjában egy másik kutatócsoport egy Neptunusz-méretű bolygó létét vetette fel, amely a Nap körül, messze a Pluto mögött kering - becsléseik szerint mintegy 25-ször távolabb a Naptól, mint a Pluto. Ezt a feltételezett bolygót a "kilencedik bolygóként" emlegetik.

Az LPL szakértői szerint úgy tűnik, az objektum hatással van a Kuiper-öv jeges aszteroidáinak pályáira. A kisbolygóöv távoli objektumai nyújtott pályán keringenek a Nap körül. A Naprendszer szerkezetének egyik alapvető vonása, hogy benne az anyag közel egy síkban, a Laplace-féle invariábilis sík közelében helyezkedik el. Ez a Naprendszer szimmetriasíkja.

A Kuiper-öv legtávolabbi objektumainak pályája azonban átlagosan 8 fokkal eltér a szimmetriasíktól, ami egy olyan nagy tömegű objektum jelenlétét jelzi, amely gravitációs mezőjével meghajlítja környezetét - fejtették ki a kutatók, akik eredményeiket a The Astronomical Journal című szaklapban mutatják be.

"Eredményeink legelfogadhatóbb magyarázata az, hogy van ott valamilyen láthatatlan tömeg. Számításaink szerint egy a Marséhoz hasonló tömeggel rendelkező objektum szükséges ahhoz, hogy akkora elhajlást okozzon, mint amekkorát mértünk" - mondta el Kat Volk, az LPL munkatársa.

Az arizonai kutatók által bemutatott objektum hasonlónak tűnhet, mint a "kilencedik bolygó", ám az úgynevezett bolygóméretű objektum túl közel van és túl kicsi a tömege ahhoz, hogy ugyanaz az égitest legyen. A "kilencedik bolygó 500-700 asztronómiai egységre (AU) van a Földtől, tömege a Földének tízszerese. (Egy asztronómiai egység a Nap és a Föld távolsága, azaz csaknem 150 millió kilométer. A Pluto-Nap maximális távolsága kisebb, mint 50 AU.)

Volk szerint a "kilencedik bolygó" túl messze van ahhoz, hogy befolyásolja a Kuiper-öv érintett objektumait. "Száz AU-nál jóval közelebb kell lennie ahhoz, hogy ilyen mértékben befolyásolja a Kuiper-öv égitesteit" - tette hozzá.

Bár egyelőre egy bolygóméretű objektumot sem észleltek közvetlenül a Kuiper-övben, a kutatók optimisták. Remélik, hogy a Nagy szinoptikus felmérő távcső (Large Synoptic Survey Telescope - LSST), mely jelenleg Chilében épül, segít majd felfedezni ezeket a rejtett világokat. "Arra számítunk, hogy az LSST a Kuiper-öv megfigyelt objektumainak számát a jelenlegi 2000-ről 40 ezerre emeli" - mondta Renu Malhotra, az LPL professzora.


Forrás: MTI, LPL

MTI 2017. június 23., péntek 16:00

Kulcsszavak

MTI, naprendszer, csillagászat

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább