hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Lázas betegségek és pszichózis



| |
 

A welsi születésű idegorvos a bécsi egyetem elmekórtani tanszékének munkatársa, majd a grazi egyetem pszichiátria- és neurológia-professzora volt. 1893-1928 között a bécsi egyetem ideg- és elmegyógyászati klinikáját vezette. Foglalkozott a pajzsmirigy élet- és kórtanával, a golyva jódkészítményekkel való megelőzésével, törvényszéki pszichiátriával. Már a XIX. század végén tanulmányozta a lázas betegségek hatását a pszichózisokra, de kísérletei csak 1917-ben vezettek eredményre.

Felfedezte, hogy bizonyos idegrendszeri betegségekben szenvedők állapota látványosan javul lázas fertőzés átvészelése után, ezért szándékosan maláriafertőzést váltott ki egyes, általános bénulásban lévő pácienseinél, akik ennek hatására sokkal jobban lettek.

1927-ben `a maláriaoltás terápiás felfedezéséért a paralízis progresszíva kezelésében` indoklással orvostudományi (fiziológiai) Nobel-díjat kapott. A paralízis progresszíva, amely az előrehaladott szifilisz következménye, az ő kutatási eredményei előtt gyógyíthatatlan volt, s kidolgozott eljárása általános elismerést váltott ki. Az ő híres jelszava volt: `A rosszat rosszal kell kiűzni`. Bécsben hunyt el 1940. szeptember 27-én.

Forrás: Múltkor


Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Lázas betegségek és pszichózis