hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Lappangó művek nyomában



| |
 



Derkovits Gyula életművének lappangó darabjainak felkutatására indított kezdeményezést Derkovits Wanted néven a Magyar Nemzeti Galéria az 1934-ben elhunyt művész életmű-kiállításához kapcsolódva.

Július 27-ig látható a Nemzeti Galériában Derkovits Gyulának, a két világháború közötti magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakjának munkásságát bemutató tárlat. A mintegy kétszáz Derkovits-művet - festményeket és grafikákat egyaránt - felvonultató kiállítás korabeli magyar festők, grafikusok és fotóművészek, továbbá német, osztrák, lengyel, cseh és szlovák alkotók munkáival egészül ki, világosan rajzolva meg Derkovits Gyula korszakalkotó művészetének hazai és nemzetközi kontextusát.

Mint közölték, a kiállítás a lappangó Derkovits-művekre is felhívja a figyelmet. Derkovits Gyula 1934-ben bekövetkezett halála után rövid időn belül életművének jelentős része magán-, illetve közgyűjteményekbe került, amikor azonban Körner Éva művészettörténész 1968-ban megírta Derkovits-monográfiáját, már nem találta meg az életmű több fontosabb darabját, így tanulmányában lappangónak tüntette fel őket.

Bár azóta kerültek elő újabb művek, a festő több kiemelkedő alkotása a mai napig nincs meg. A hiányzó képekből a kiállítás kurátorai, Bakos Katalin és Zwickl András művészettörténészek egy 22 tételes válogatott "körözési listát" állítottak össze abban a reményben, hogy a kiállítás kapcsán a lappangó művek nyomára lehet bukkanni - közölte a múzeum.

A keresett művek archív fotókkal illusztrált listája a www.mng.hu/kiallitasok/idoszaki/aktualis/derkovits_wanted honlapon tekinthető meg.


2014. május 26.,

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Lappangó művek nyomában