Az American Journal of Pharmaceutical Education tanulmánya egy kanadai példán keresztül mutatja be, milyen elvek alapján lehet megtanítani a gyógyszerészhallgatókat arra, hogy krízishelyzetben jól gazdálkodjanak az erőforrásaikkal.

Az egészségügyben alapvetően fontos, hogy a különböző szakemberek - köztük a gyógyszerészek is - krízishelyzetekben hatékony erőforrás-gazdálkodásra (Crisis resource management/CRM) legyenek képesek. A CRM-tréningek során a szakemberek megtanulják, hogyan lehet hatékonyan együttműködni, és begyakorolják azokat a viselkedésformákat, amelyek stresszhelyzetben is elősegítik a betegbiztonságot.

A jó csapatmunka központi szerepet játszik az egészségügyi ellátás sikerességében, ezért a gyógyszerészképzésben világszerte nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a leendő gyógyszerészek megtanulják az egymás közti és a többi egészségügyi szakemberrel való hatékony kommunikációt. A szimulációs CRM-tréning az 1990-es években jelent meg az egészségügyi szakemberképzésben (először az aneszteziológiában). Bár főleg kis esetszámú vizsgálatok történtek, valamennyi arra a következtetésre jutott, hogy az egészségügyi kommunikáció és csapatmunka fejlesztésének kiváló eszköze a CRM-tréning. A témában már egy áttekintő közlemény is született, ami beszámol arról, hogy a szimulációs CRM-tréning során tanultak a klinikai környezetben is hasznosítható tudásként jelentkeznek.

A kanadai Laval University által kifejlesztett szimulációs CRM-tréningben 2013 óta másod- és harmadéves gyógyszerészhallgatók vesznek részt (minden évben egy-egy 3 órás foglalkozás), ennek során begyakorolják a krízishelyzetben való erőforrás-gazdálkodás alapelveit (1. csapatvezetés, 2. az erőforrások elosztása, 3. környezeti tudatosság: a helyzet alapos ismerete, 4. dinamikus döntéshozatal).

Krízishelyzetben a feladatok fontosság szerinti rangsorolását és a tagok közötti szétosztását a csapatvezető biztosítja, akinek arról is meg kell győződnie, hogy minden csapattag számára világos, mi a feladata. Ezt a hatékony kommunikáció által kialakított közös mentális modell felépülése teszi lehetővé. A környezeti tudatosság révén a csapattagok hatékonyabban reagálhatnak a váratlan helyzetekben, a stressztűrés pedig segíti, hogy a folyamatosan változó, bizonytalan helyzetekben képesek legyenek az információk állandó újraértékelésére.

A CRM-tréning során a hatékony tanulás érdekében a feladatok komplexitását a résztvevők tudásszintjéhez illesztik. A szituációk nehézsége az egyszerűbbtől halad a nehezebb felé, így a tanulók hozzászokhatnak a szimulációhoz, és megismerhetik a többi csapattagot. A Laval Egyetem több mint 20 különféle szcenáriót fejlesztett ki (egy-egy szituációs feladatra 10-15 perc jut), a legkönnyebbek az alapelvek közül max. három begyakorlására fókuszálnak (leginkább: csapatvezetés, a feladat megértése és az arról való meggyőződés, a feladatok prioritizálása); egyszerűbb szcenáriónak számít pl. a következő: műszakváltás van a patikában két gyógyszerész-csapat között a csúcsforgalom idején.

A hatékonyan kommunikáló csapatok ezt a feladatot könnyen meg tudják oldani, ami növeli a magabiztosságukat, és segíti, hogy bevonódjanak a tréningbe, míg azok a csapatok, akik számára nehézséget jelent a teendők szétosztása, ennek a feladatnak a révén hamar megértik a hatékony kommunikáció fontosságát. Az alkalmanként 3 órás tréning következő feladata nehezebb, pl. egy olyan szituáció, ami a hibázás lehetőségével szembesíti a csapatot: a betegekkel teli patikában leállnak a számítógépek. További szituációk lehetnek pl. a következők: hamis recepttel érkezik egy beteg; az egyik csapattag nem képes/nem hajlandó megfelelően kommunikálni; egy beteg elájul várakozás közben; egy szülő ragaszkodik ahhoz, hogy informálják az épp nagykorúságot elért gyermeke által kiváltott recepttel kapcsolatban; egy tapasztalatlan, új alkalmazott érkezése; gyógyszer-visszahívás; gyógyszerelési hiba; feltételezett gyógyszerlopás.

A Laval Egyetemen a szimulációs tréning során két technikus segít a környezet kialakításában és a szcenáriók lebonyolításában (a 3 órás gyakorlásba 3 szcenárió fér be), a csoportok 8 főből állnak, egy-egy szcenárióban 4 tanuló szerepel, míg a másik négy figyeli a szimulációt. Minden helyzetgyakorlat után kb. 30 perces megbeszélés következik, amit a szimulációs CRM-tréningben képzett gyógyszerész vezet. A kritikus pillanatok értékelésében segítséget jelent a szimuláció során készült videofelvétel visszanézése, ami a beszélgetést is megkönnyítheti. A tréning vezetője segít feloldani a résztvevők frusztrációit, és az individuális kritika helyett inkább a csapatmunka értékelésére fókuszál. A reakciók megbeszélésének és a helyzet elemzésének célja, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a CRM alapelvei, azok is, amelyeket megfelelően használtak, és azok is, amelyeket alkalmazniuk kellett volna. Minden megbeszélés az alapelvek összefoglalásával zárul.

Az egyetem 5 év elteltével értékelte a CRM-tréninget, megállapították, hogy az könnyen beilleszthető a gyógyszerészképzésbe. Megkérdezték a résztvevőket is, hogy mit gondolnak, mennyire hasznos ez a képzési forma. Valamennyi gyógyszerészhallgató igen jónak, illetve kiválónak minősítette a szimulációs tanulás hatékonyságát.

Eredeti közlemény:
Tremblay ML.Simulation-based Crisis Resource Management in Pharmacy Education.
Am J Pharm Educ. 2018 Aug;82(6):6531.


Szemlézte:
dr. Kovács Bence