TARTALOM

 VISSZA

 


Közel hétezer éves, épen maradt gyékénydarabot találtak Kelet-Kínában



| |
 

Az emberi civilizáció kezdeti szakaszából származó gyékényre egy újkőkori település feltárása közben bukkantak Csöcsiang tartomány Tienlusan településén. Korát 6645 és 6775 év közé teszik.

Ez eddig a Kínában talált legrégibb fonott, illetve szőtt tárgy, kétezer évvel idősebb a szintén Csöcsiangban felfedezett selyemtextíliáknál, és ezer évvel korábbi a Csiangszu tartományi Caohsziesanból eredő úgynevezett "kudzu szövetnél".

A sárgás gyékénydarab 50 centiméter hosszú és 20-40 centiméter széles, vastagsága 2 milliméter. Mivel lapos és nem találták a közelében gabonamagvak nyomait, a kutatók arra következtettek, hogy semmiképpen nem terményszárításra, tárolásra használták, hanem sokkal inkább szolgálta az emberek kényelmét.

Azt feltételezik, hogy az ősök számára vagy takaróként, vagy hűsítő testalátétként volt használatos. A pontos funkciójára vonatkozó kérdés megválaszolását azonban még nyitva hagyták. Anyagáról mikroszkópos vizsgálattal azt állapították meg, hogy nádból, s nem az egyébként szintén e célra gyakran használt bambuszból vagy kákából alkották.

A hasonlóan növényi anyagokból készült ősi leletek ritkák, mivel földbetemetésüket követően elrohandak, elporladnak, s az utókor szakértői többnyire csak lenyomataikból vizsgálódhatnak. A szóban forgó gyékényre azonban oxigéntől elzárt környezetben, talajvízben ázva találtak, ez segítette a "túlélését".

Forrás: MTI
MTI 2016. január 15., péntek 18:55

Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább