hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Közel hétezer éves, épen maradt gyékénydarabot találtak Kelet-Kínában



| |
 

Az emberi civilizáció kezdeti szakaszából származó gyékényre egy újkőkori település feltárása közben bukkantak Csöcsiang tartomány Tienlusan településén. Korát 6645 és 6775 év közé teszik.

Ez eddig a Kínában talált legrégibb fonott, illetve szőtt tárgy, kétezer évvel idősebb a szintén Csöcsiangban felfedezett selyemtextíliáknál, és ezer évvel korábbi a Csiangszu tartományi Caohsziesanból eredő úgynevezett "kudzu szövetnél".

A sárgás gyékénydarab 50 centiméter hosszú és 20-40 centiméter széles, vastagsága 2 milliméter. Mivel lapos és nem találták a közelében gabonamagvak nyomait, a kutatók arra következtettek, hogy semmiképpen nem terményszárításra, tárolásra használták, hanem sokkal inkább szolgálta az emberek kényelmét.

Azt feltételezik, hogy az ősök számára vagy takaróként, vagy hűsítő testalátétként volt használatos. A pontos funkciójára vonatkozó kérdés megválaszolását azonban még nyitva hagyták. Anyagáról mikroszkópos vizsgálattal azt állapították meg, hogy nádból, s nem az egyébként szintén e célra gyakran használt bambuszból vagy kákából alkották.

A hasonlóan növényi anyagokból készült ősi leletek ritkák, mivel földbetemetésüket követően elrohandak, elporladnak, s az utókor szakértői többnyire csak lenyomataikból vizsgálódhatnak. A szóban forgó gyékényre azonban oxigéntől elzárt környezetben, talajvízben ázva találtak, ez segítette a "túlélését".

Forrás: MTI
MTI 2016. január 15., péntek 18:55

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább