hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Közel egymilliárd forint a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására



| |
 

Csaknem egymilliárd forintos támogatást nyert el a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös konzorciumának Kozmikus hatások és kockázatok című projektje.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatán elnyert 941 millió forintos támogatással a konzorciumi tagok a témában a világon egyedülálló kutatási műhelyt hoznak létre mintegy harminc kutató és műszaki szakember összefogásával, korszerű mérőeszközök beszerzésével és fejlesztésével.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (MTA CSFK) és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpontja (ELTE GAO MKK) konzorciumának négyéves projektje fel akarja mérni a Földet megközelítő égitestek jelentette valós veszélyt.

A kutatók tudományos célja a földsúroló kisbolygók felfedezése és vizsgálata, a Holdba csapódó égitestek monitorozása, a légkörben felvillanó meteorok és tűzgömbök optikai és radaros észlelése, valamint a légköri robbanások fizikájának pontosabb megértése - olvasható az MTA portálján.

A kutató és fejlesztő konzorcium párhuzamosan több tevékenységet végez: a mérnökök és az informatikai szakemberek kifejlesztenek és a konzorciumi tagok telephelyein - a Piszkéstetői Obszervatóriumban és Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban - üzembe helyeznek egy egyedi kamerarendszert, amely akár a nappali órákban is lehetővé teszi a meteorok pályaszámítását és a lehulló meteoritok megtalálását. Ezzel először kapunk torzításmentes képet a Kárpát-medencére hulló meteoritokról - írja a közlemény.

A Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövének jelentős áttervezése után beszereznek egy 11 millió pixeles digitális kamerát, amely alkalmas lesz a veszélyt jelentő égitestek összes fontos mérésének elvégzésére. A tudósok a világ harmadik legnagyobb látómezejű Schmidt-távcsövét kapják így, amelytől számos új felfedezés és a kevéssé ismert objektumok mozgásának pontosítása várható.

A szombathelyi ELTE GAO MKK-ban megépülő új, 80 centiméter átmérőjű teleszkóp az ország második legnagyobb távcsöve lesz, több mint negyven éve nem állt üzembe hasonló kaliberű csillagászati műszer Magyarországon.

A távcsőre telepítendő hűtött, nagyon érzékeny és rövid kiolvasási idejű képrögzítő eszközzel a Holdba csapódó meteorok rövid felvillanásait figyelik majd meg. Az elemzések alapján a nagyméretű meteoritok földi és űrbéli kockázatait és azok szezonalitását vizsgálják.

Európa több pontján is terveznek hasonló megfigyelőállomásokat, a hazai konzorcium kutatási programja azonban a versenytársakat megelőzve immár a megvalósulás szakaszába lépett, így a magyar kutatóhálózat várhatóan úttörő szerepet tölthet a kozmikus hatások és kockázatok tanulmányozásában - áll az MTA közleményében.

Forrás: MTI
MTI 2016. október 25., kedd 17:00

Kulcsszavak

MTI, MTA, ELTE, meteorit, égitestek, veszély

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

CBT-pszichoterapeuta szakképzés Debrecenben

Semmelweis Egyetem (SE) és a VIKOTE EURÓPAI CBT PSZICHOTERAPEUTA szakképzést hirdet Debrecenben

Tovább


CBT-pszichoterapeuta szakképzés Budapesten

A Semmelweis Egyetem (SE) és a VIKOTE EURÓPAI CBT-PSZICHOTERAPEUTA szakképzést hirdet Budapesten.

Tovább


A tavalyi volt sorban a harmadik év, amikor megdőlt a globális melegrekord

Emellett szintén emelkedett a jelentősebb üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxid légköri koncentrációja. A szén-dioxid koncentrációja globálisan 402,9 ppm..

Tovább


160 millió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel

Az elmúlt években több látványos felfedezés formálta át a mezozoikumi emlősökről kialakult képet. Az újabb eredmények szerint a jura időszakban forradalmi robbanáshoz hasonló módon jelent meg számos különféle életmódot folytató emlős.

Tovább