TARTALOM

 VISSZA

 


Közel egymilliárd forint a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására



| |
 

Csaknem egymilliárd forintos támogatást nyert el a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös konzorciumának Kozmikus hatások és kockázatok című projektje.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatán elnyert 941 millió forintos támogatással a konzorciumi tagok a témában a világon egyedülálló kutatási műhelyt hoznak létre mintegy harminc kutató és műszaki szakember összefogásával, korszerű mérőeszközök beszerzésével és fejlesztésével.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (MTA CSFK) és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpontja (ELTE GAO MKK) konzorciumának négyéves projektje fel akarja mérni a Földet megközelítő égitestek jelentette valós veszélyt.

A kutatók tudományos célja a földsúroló kisbolygók felfedezése és vizsgálata, a Holdba csapódó égitestek monitorozása, a légkörben felvillanó meteorok és tűzgömbök optikai és radaros észlelése, valamint a légköri robbanások fizikájának pontosabb megértése - olvasható az MTA portálján.

A kutató és fejlesztő konzorcium párhuzamosan több tevékenységet végez: a mérnökök és az informatikai szakemberek kifejlesztenek és a konzorciumi tagok telephelyein - a Piszkéstetői Obszervatóriumban és Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban - üzembe helyeznek egy egyedi kamerarendszert, amely akár a nappali órákban is lehetővé teszi a meteorok pályaszámítását és a lehulló meteoritok megtalálását. Ezzel először kapunk torzításmentes képet a Kárpát-medencére hulló meteoritokról - írja a közlemény.

A Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövének jelentős áttervezése után beszereznek egy 11 millió pixeles digitális kamerát, amely alkalmas lesz a veszélyt jelentő égitestek összes fontos mérésének elvégzésére. A tudósok a világ harmadik legnagyobb látómezejű Schmidt-távcsövét kapják így, amelytől számos új felfedezés és a kevéssé ismert objektumok mozgásának pontosítása várható.

A szombathelyi ELTE GAO MKK-ban megépülő új, 80 centiméter átmérőjű teleszkóp az ország második legnagyobb távcsöve lesz, több mint negyven éve nem állt üzembe hasonló kaliberű csillagászati műszer Magyarországon.

A távcsőre telepítendő hűtött, nagyon érzékeny és rövid kiolvasási idejű képrögzítő eszközzel a Holdba csapódó meteorok rövid felvillanásait figyelik majd meg. Az elemzések alapján a nagyméretű meteoritok földi és űrbéli kockázatait és azok szezonalitását vizsgálják.

Európa több pontján is terveznek hasonló megfigyelőállomásokat, a hazai konzorcium kutatási programja azonban a versenytársakat megelőzve immár a megvalósulás szakaszába lépett, így a magyar kutatóhálózat várhatóan úttörő szerepet tölthet a kozmikus hatások és kockázatok tanulmányozásában - áll az MTA közleményében.

Forrás: MTI
MTI 2016. október 25., kedd 17:00

Kulcsszavak

MTI, MTA, ELTE, meteorit, égitestek, veszély

Kapcsolódó anyagok

Időskori fiziológiás-kóros izomsorvadás, a progresszív folyamat fékezési lehetőségei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább