TARTALOM

 VISSZA

 


Kőolajfeltárás a korallzátony fölött?



| |
 

Egy óriás korallzátonyra bukkantak az Amazonas folyó atlanti-óceáni torkolatának iszapos vizének mélyén, a 9,3 ezer négyzetkilométer területű természeti képződmény egy olyan térségben terül el, amelyet kőolajfeltárásra jelöltek ki.

A mintegy 965 kilométer hosszú korallzátony, amely Francia Guyana partjaitól húzódik Brazília Maranhao szövetségi államáig, meglepte a tudósokat, kormányzati illetékeseket, valamint az olajvállalatokat, amelyek megkezdték az olajfeltárási munkálatokat a térségben - adta hírül a The Guardian brit napilap.

A korallzátony létezésére senki nem gyanakodott, mivel a világ nagy folyói szétszabdalják a zátonyrendszereket, és ezért azokon nem nő korall. Ráadásul a korallok a tiszta, napfénnyel jól átitatott, sós vizekben élnek, viszont az Amazonas torkolata a világ egyik legiszaposabb torkolatvidéke, a folyó több ezer kilométeren magával sodort és óceánba mosott hordalékával.

A korallzátony azonban jól fejlődik az Amazonas édesvízi torkolatának vize alatt. Más korallzátonyokhoz képest viszonylag gyenge állapotban van, ennek ellenére több mint 60 szivacsfajt, 73 halfajt, rákot, tengeri csillagot találtak a térségében - írták a tudósok a Science Advences folyóiratban.

Patricia Yager, az amerikai Georgiai Egyetem óceán- és klímaváltozás-kutató professzora szerint a szakemberket nagyon meglepte a korallzátony léte. "Elképedtem, csakúgy, mint a másik 30 óceánkutató - mondta a The Atlantic című brazil lapnak.

Az újság szerint a korallzátonyt azonban súlyos veszély fenyegeti, a brazil kormány 80 parcellára adott ki kőolajfeltárási engedélyt a térségben, ezekből 20 esetében már meg is kezdődött az olajkitermelés, némelyik épp a korallzátony fölött.

Forrás: MTI

Kulcsszavak

korallzátony, Amazonas folyó, MTI, környezetvédelem

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább