TARTALOM

 VISSZA

 


Kőolajfeltárás a korallzátony fölött?



| |
 

Egy óriás korallzátonyra bukkantak az Amazonas folyó atlanti-óceáni torkolatának iszapos vizének mélyén, a 9,3 ezer négyzetkilométer területű természeti képződmény egy olyan térségben terül el, amelyet kőolajfeltárásra jelöltek ki.

A mintegy 965 kilométer hosszú korallzátony, amely Francia Guyana partjaitól húzódik Brazília Maranhao szövetségi államáig, meglepte a tudósokat, kormányzati illetékeseket, valamint az olajvállalatokat, amelyek megkezdték az olajfeltárási munkálatokat a térségben - adta hírül a The Guardian brit napilap.

A korallzátony létezésére senki nem gyanakodott, mivel a világ nagy folyói szétszabdalják a zátonyrendszereket, és ezért azokon nem nő korall. Ráadásul a korallok a tiszta, napfénnyel jól átitatott, sós vizekben élnek, viszont az Amazonas torkolata a világ egyik legiszaposabb torkolatvidéke, a folyó több ezer kilométeren magával sodort és óceánba mosott hordalékával.

A korallzátony azonban jól fejlődik az Amazonas édesvízi torkolatának vize alatt. Más korallzátonyokhoz képest viszonylag gyenge állapotban van, ennek ellenére több mint 60 szivacsfajt, 73 halfajt, rákot, tengeri csillagot találtak a térségében - írták a tudósok a Science Advences folyóiratban.

Patricia Yager, az amerikai Georgiai Egyetem óceán- és klímaváltozás-kutató professzora szerint a szakemberket nagyon meglepte a korallzátony léte. "Elképedtem, csakúgy, mint a másik 30 óceánkutató - mondta a The Atlantic című brazil lapnak.

Az újság szerint a korallzátonyt azonban súlyos veszély fenyegeti, a brazil kormány 80 parcellára adott ki kőolajfeltárási engedélyt a térségben, ezekből 20 esetében már meg is kezdődött az olajkitermelés, némelyik épp a korallzátony fölött.

Forrás: MTI

Kulcsszavak

korallzátony, Amazonas folyó, MTI, környezetvédelem

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább


A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább


Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább


Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább