Nemzetközi szakmai konferenciával ünnepli alapításának 120. évfordulóját hétfőn a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár.

Mint Estók János, a múzeum főigazgatója a rendezvényen felidézte, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapító okiratát 1896. június 20-án írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter. A dokumentum rendelkezett arról, hogy a kiállítótér mutassa be a magyarországi élelmiszertermelést és -feldolgozást, valamint a természet és a kultúrtáj harmonikus egymás mellett élését.

"Mi ezt a feladatot 120 éve látjuk el, nemzedékek egymásra épülő tudása és ismeretanyaga rétegződik ebben a házban, amely hatalmas gyűjteményi anyaggal bír, és az országos múzeumok között a legnagyobb könyvtári állománnyal is rendelkezik" - tette hozzá.

Az alapító okirat szándéka szerint az intézmény igyekszik a múlt és a jelen mellett a jövőre is fókuszálni, és beilleszkedni abba az új kulturális szövetbe, amely a múzeum közvetlen környezetében, a Liget Budapest projekt keretében formálódik - emelte ki Estók János, hangsúlyozva, hogy ha a kiállítótér külsőleg és belsőleg megújul, filozófiájában és kiállításaiban egyaránt képes lesz a 21. század kihívásainak megfelelni.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is kiemelte, hogy a Földművelésügyi Minisztérium és a múzeum története az intézmény születésétől kezdve szorosan összekapcsolódik. A kiállítóhely ma Európa legnagyobb mezőgazdasági szakmúzeuma, amely több százezres gyűjteményével egyedülálló módon jeleníti meg a magyar mezőgazdaság múltját és jelenét - hangsúlyozta a miniszter.

Mint mondta, a jövőbe mutató dinamizmus ma is meghatározza az intézmény működését, hiszen figyelemmel kíséri a mezőgazdaság előtt álló kihívásokat, követi az agráriumban zajló változásokat, ráirányítja a figyelmet az aktuális kérdésekre és hatékony válaszokat ad rájuk.

Az állandó és időszaki kiállítások mellett a múzeum otthont ad agrárszakmai rendezvényeknek is, amelyek olyan fontos témákkal foglalkoznak, mint például a GMO-mentesség.

A beszédek után Fazekas Sándor miniszteri kitüntetéseket adott át az intézmény dolgozóinak, ezt követően pedig magyar és külföldi szakemberek előadásaival folytatódott a program.



Forrás: MTI
MTI 2016. június 20., hétfő 11:41

Kulcsszavak

MTI, Mezőgazdasági Múzeum

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább

A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább

Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább

Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább