TARTALOM

 VISSZA

 


Komplex infrastruktúrafejlesztés



| |
 


A kormány várhatóan decemberben tárgyal az orvosképzés fejlesztését célzó jelentésről - közölte Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerdai online fogadóóráján.

Az államtitkár felidézte, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia kiemelt területként kezeli az orvos- és egészségtudományi képzéseket. Erre való tekintettel "kormányjelentés-tervezetben" elemzik a képzések helyzetét. A dokumentum kitért a fejlesztés lehetséges irányaira a képzési szerkezet, tartalom, a személyi és tárgyi infrastruktúra, a kutatási, illetve a klinikai háttér vonatkozásában.

A javaslatok tartalmazzák a képzési terület által érintett intézmények komplex infrastruktúrafejlesztését, amelyek jelenleg 70 milliárdos nagyságrendet képviselnek. A jelentést várhatóan decemberben tárgyalja a kormány, ezért arról bővebb tájékoztatást nem tudnak adni - közölte.
Hozzátette: az orvos- és egészségtudományi képzések fejlesztésére azért van szükség, mert ezek a nemzetközi versenyképesség legmeghatározóbb elemei. Emellett az öregedő társadalom és a lakosság egészségi állapotának alakulása is indokolja a rendszerszintű fejlesztést - jegyezte meg Palkovics László.

További kérdésre kitért arra is, hogy a miniszteri döntésnek megfelelően halad a felsőoktatás átalakításának folyamata. 2016. január 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem három budai kara a Szent István Egyetem részeként működik tovább, ugyanettől az időponttól a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári és győri karai a Széchenyi István Egyetemhez csatlakoznak. Az intézmények vezetői az átadás-átvétellel összefüggő főbb kérdéseket a fenntartói képviselőkkel közösen már tisztázták, javaslataiknak megfelelően az átadás-átvételi megállapodás előkészítése folyamatban van - jelezte az államtitkár.

Közölte, az érintett felek nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az átalakulás által érintett hallgatói és közalkalmazotti közösség megfelelő tájékoztatása megtörténjen. Az oktatási és kutatási munka a megszokott rendben folytatódik januártól.
Palkovics László a felsőoktatásban bejelentett béremeléstől azt várja, hogy az hozzájárul a versenyképes és minőségi felsőoktatás kialakításához.

A vonzóbb bérviszonyok miatt várhatóan többen terveznek tudományos karriert, magasabb lesz a jelentkezői arány a doktori képzésekre, növekedik a tudományos fokozatot megszerzők száma és aránya - sorolta. Kitért arra is, hogy a tudományos, kutatói és felsőoktatási munkakörökben dolgozók körében várhatóan csökken a bérezésből fakadó pályaelhagyás mértéke, mérséklődik az "agyelszívás" mértéke, és csökken a bérkiegészítés érdekében egyéb jövedelemkeresésre fordított idő nagysága, ami jelentősen hozzájárul a magyar tudomány és felsőoktatás hazai és nemzetközi vonzerejének és versenyképességének növeléséhez.



MTI 2015. november 18., szerda

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább


A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább


Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább


Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább


Komplex infrastruktúrafejlesztés