hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Klímavédelem és gazdasági növekedés



| |
 


A környezetvédelemre épülő iparág tevékenysége is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez - emelte ki Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke az Új klímagazdaság című konferencián szerdán Budapesten.

Magyarország 1996 óta 36 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben a bruttó hazai termék (GDP) mintegy megháromszorozódott - számolt be a konferencián Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint a kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára.

A brit- a német- és a francia nagykövetség valamint az MKT által szervezett konferencia célja az volt, hogy megismertesse a hét ország politikusaiból és vezető tudósaiból álló bizottság által múlt év őszén közzétett "Better Economy, Better Climate" jelentést, amelynek a legfőbb megállapítása az volt, hogy egyszerre állítható növekedési pályára a gazdaság és mérsékelhető a klímaváltozás, függetlenül az adott állam fejlettségi szintjétől.
Jonathan Knott brit nagykövet legfontosabbnak annak a mítosznak a lerombolását tartotta, amely szerint a gazdasági növekedés és a klímavédelem kizárja egymást.

Lieselore Cyrus német nagykövet arról számolt be, hogy országa 2020-ra 40 százalékkal, 2050-re pedig 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiák részarányát pedig a jelenlegi 27 százalékról 2025-re 50 százalékra, 2050-re pedig 80 százalékra növeli. Az alternatív technológiák kutatására eddig 3,5 milliárd eurót fordított Németország - tette hozzá a nagykövet.

Roland Galharague francia nagykövet pedig reményét fejezte ki, hogy az év végén megtartandó párizsi klímakonferencián megállapodnak a teendőkről a világ országai.
Kerekes Sándor professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem környezet-gazdaságtani tanszékének vezetője előadásában a jelentés 10 pontos cselekvési tervét ismertette. Egyebek mellett azt, hogy az államok a központi döntéshozatali folyamataikba építsék be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállást. Az államok kössenek erős, tartós és méltányos klímaegyezményt, és ne támogassák a fosszilis tüzelőanyagokat. Ugyanakkor növeljék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését.
A professzor úgy vélte, hogy a gazdaságok átállításához a világ 30 leggazdagabb emberének éves osztaléka elegendő lenne.

A változás elengedhetetlen feltétele az elosztás módosítása, mind az országokon belül, mind pedig a nemzetek között, valamint a gazdaságok növekedése. Utóbbi már megvalósult: az elmúlt 10 évben 1 milliárddal nőtt a Föld népessége, miközben az egy főre jutó GDP is folyamatosan emelkedett - tette hozzá Kerekes Sándor.

Szabó Zsolt kiemelte Magyarország 2020-ig tartó háromszor 20 százalékos vállalását, azt, hogy ennyivel csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és ennyivel növeli a megújuló energiák részarányát, valamint az energiahatékonyságot is.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2020-ig Magyarország 400 millió eurót fordít uniós forrásból a klímavédelemre. Az energiafelhasználás csökkentésére 730 milliárd forint uniós támogatás, és a kormány által biztosított 180 milliárdos önerő áll rendelkezésre. Az épületek energetikai megújítására 236 milliárd forint jut. Példaként említette, hogy a kórházak orvostechnikai gépeinek modernizálása felére csökkentené azok energiafogyasztását.

Pásztor János, az ENSZ klímaváltozás-ügyi főtitkár helyettese kiemelte, hogy az éghajlatváltozás visszahat a gazdaságra, de a gazdaság csak akkor avatkozik be a probléma megoldásába, ha az a saját céljait is szolgálja, így munkahelyet teremt és profitot termel. Hozzátette, hogy a beruházásokat és az innovációt az éghajlatváltozási problémák megoldására kell fordítani. Végül Párizsban meg kell határozni a gazdasági jövőt is - vélte a főtitkár helyettes.




MTI 2015. február 26.,

Kapcsolódó anyagok

In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

Diabetológiai készítmény nyerte az Év Gyógyszere 2016 díjat

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Példaértékű együttműködés keretében nyílt meg a Váci Greens Egészségközpont

Az Affidea Diagnosztika és a Főnix-Med június 22-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg új, közös magán egészségügyi klinikáját, a Váci Greens Egészségközpontot. A Budapest egyik legjobban fejlődő, a General Electricnek (GE) is otthont adó üzleti negyedében nyíló egészségközpont korszerű képalkotó diagnosztikai ellátással és orvosi szakrendelések nagy választékával várja a pácienseket. A klinika a GE dolgozói mellett a Váci úti vállalatok munkatársai, valamint a kerület és az agglomeráció lakosai számára is könnyedén megközelíthető, elhelyezkedése kedvező, azonban regionális referenciaközpontként küldetése ennél sokkal messzebbre mutat.

Tovább


Magyar Neuroimmunológiai Társaság IV. Kongresszusa - Absztrakt-felhívás

Örömmel értesítjük Önöket, hogy a Magyar Neuroimmunológiai Társaság a IV. Kongresszusát 2017. szeptember 28-30-án rendezi Visegrádon.

Tovább


Elhunyt Damjanovich Sándor biofizikus, az MTA rendes tagja

Életének 82. évében elhunyt Damjanovich Sándor biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Biológiai Tudományok Osztályának volt elnöke .

Tovább


Orvostudományi cikk táplálta az opiáttúladagolási járványt Észak-Amerikában

2007-ben az OxyContin nevű fájdalomcsillapító gyártója és három magas beosztású vállalatvezető bűnösnek mondta magát abban a szövetségi bűnügyben, amelyben azzal vádolták őket, hogy félrevezették az engedélyező hatóságokat, orvosokat és betegeket a gyógyszer túladagolásának kockázatát illetően.

Tovább


Klímavédelem és gazdasági növekedés