hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Klímavédelem és gazdasági növekedés



| |
 


A környezetvédelemre épülő iparág tevékenysége is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez - emelte ki Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke az Új klímagazdaság című konferencián szerdán Budapesten.

Magyarország 1996 óta 36 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben a bruttó hazai termék (GDP) mintegy megháromszorozódott - számolt be a konferencián Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint a kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára.

A brit- a német- és a francia nagykövetség valamint az MKT által szervezett konferencia célja az volt, hogy megismertesse a hét ország politikusaiból és vezető tudósaiból álló bizottság által múlt év őszén közzétett "Better Economy, Better Climate" jelentést, amelynek a legfőbb megállapítása az volt, hogy egyszerre állítható növekedési pályára a gazdaság és mérsékelhető a klímaváltozás, függetlenül az adott állam fejlettségi szintjétől.
Jonathan Knott brit nagykövet legfontosabbnak annak a mítosznak a lerombolását tartotta, amely szerint a gazdasági növekedés és a klímavédelem kizárja egymást.

Lieselore Cyrus német nagykövet arról számolt be, hogy országa 2020-ra 40 százalékkal, 2050-re pedig 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiák részarányát pedig a jelenlegi 27 százalékról 2025-re 50 százalékra, 2050-re pedig 80 százalékra növeli. Az alternatív technológiák kutatására eddig 3,5 milliárd eurót fordított Németország - tette hozzá a nagykövet.

Roland Galharague francia nagykövet pedig reményét fejezte ki, hogy az év végén megtartandó párizsi klímakonferencián megállapodnak a teendőkről a világ országai.
Kerekes Sándor professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem környezet-gazdaságtani tanszékének vezetője előadásában a jelentés 10 pontos cselekvési tervét ismertette. Egyebek mellett azt, hogy az államok a központi döntéshozatali folyamataikba építsék be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállást. Az államok kössenek erős, tartós és méltányos klímaegyezményt, és ne támogassák a fosszilis tüzelőanyagokat. Ugyanakkor növeljék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését.
A professzor úgy vélte, hogy a gazdaságok átállításához a világ 30 leggazdagabb emberének éves osztaléka elegendő lenne.

A változás elengedhetetlen feltétele az elosztás módosítása, mind az országokon belül, mind pedig a nemzetek között, valamint a gazdaságok növekedése. Utóbbi már megvalósult: az elmúlt 10 évben 1 milliárddal nőtt a Föld népessége, miközben az egy főre jutó GDP is folyamatosan emelkedett - tette hozzá Kerekes Sándor.

Szabó Zsolt kiemelte Magyarország 2020-ig tartó háromszor 20 százalékos vállalását, azt, hogy ennyivel csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és ennyivel növeli a megújuló energiák részarányát, valamint az energiahatékonyságot is.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2020-ig Magyarország 400 millió eurót fordít uniós forrásból a klímavédelemre. Az energiafelhasználás csökkentésére 730 milliárd forint uniós támogatás, és a kormány által biztosított 180 milliárdos önerő áll rendelkezésre. Az épületek energetikai megújítására 236 milliárd forint jut. Példaként említette, hogy a kórházak orvostechnikai gépeinek modernizálása felére csökkentené azok energiafogyasztását.

Pásztor János, az ENSZ klímaváltozás-ügyi főtitkár helyettese kiemelte, hogy az éghajlatváltozás visszahat a gazdaságra, de a gazdaság csak akkor avatkozik be a probléma megoldásába, ha az a saját céljait is szolgálja, így munkahelyet teremt és profitot termel. Hozzátette, hogy a beruházásokat és az innovációt az éghajlatváltozási problémák megoldására kell fordítani. Végül Párizsban meg kell határozni a gazdasági jövőt is - vélte a főtitkár helyettes.




MTI 2015. február 26.,

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Klímavédelem és gazdasági növekedés