hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kliens lesz a betegből


Kliens lesz a betegből

| |
 

Az alapellátásban meglévő kompetenciák összehangolásával lakóhelyközeli ellátásokat kell nyújtani a klienseknek – javasolja az a módszertan, amelyet az Egészségesebb Egészségügyért Program stábja dolgozott ki háziorvosi praxisok számára. Az eddig leginkább TÁMOP 6.2.B néven emlegetett projektet Egészségesebb Egészségügyért Programnak keresztelték el, amelynek keretében április és november között 800-1200 praxisban tesztelik az új szisztémát. Mint azt Szolyák Tamás, a program szakmai vezetője egy háttérbeszélgetésen elmondta: a tesztüzem többek között azt is szolgálja, hogy kiderüljön, mi az, ami a gyakorlatban is működik. Teljesen rendszeridegen metódusokat ugyanis nem szeretnének ráerőltetni a háziorvosokra.

Az alapellátásba lépve az egyén ne csupán a háziorvossal, hanem egy kompetens, sokféle tudással rendelkező csoporttal találkozzon, amelynek tagjai nem csak az ellátórendszerben való eligazodásban támogatják, hanem olyan helyi, egészségcélú szolgáltatáscsomagot kínálnak, amely segíti a klienst saját egészségének megőrzésében. Mint azt Szolyák Tamás hangsúlyozta, az Egészségesebb Egészségügyért Program elsődleges célja az a lakosságközeli ellátások kialakítása, a közösségek egészségkultúrájának fejlesztése, és az egészséget támogató viselkedés elterjesztése. A most induló pilot is mutatja, hogy a 9,5 millió forintos uniós támogatás 75 százalékát humánerőforrásra költik, sok háziorvost, szakorvost és egészségügyi szakdolgozót vonva be a programba. A szakmai vezető hangsúlyozta, betegcentrikus ellátórendszerben gondolkodnak, amely számos ponton kapcsolódik az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramhoz és az egészségfejlesztési irodák (EFI) munkájához, ám a módszertanban megfogalmazott szemléletet az egészségügy minden szegmensébe szeretnék eljuttatni.


Díjaznák az eredményességet


A módszertan nemzetközileg igazolt, a praxisokban indított pilot arra adhat választ, hogyan adoptálható mindez hazai környezetben, s melyek azok a metódusok, amelyek nálunk is működőképesek – fogalmazott dr. Lantos Zoltán a program másik szakmai vezetője. A módszertan egyébként az egészségügy menedzsmentjének korszerű megközelítése, amely a szolgáltatói szempontokat állítja a középpontba úgy, hogy a klienst is érdekeltté teszi az egészségének megőrzésében. Hogy az egyén minél többet tehessen saját egészségéért, egyéni egészségtervek kidolgozását javasolják, amelynek végrehajtásában sem hagyják magára a klienst. Az egyéni egészségterv kimunkálásában nem csak a háziorvos, hanem a dietetikus, a gyógyszerész, vagy adott esetben más szakdolgozó is részt vesz. Jelenleg csupán a magyarok negyedének van terve saját egészségének fejlesztésére, a többieknek az a száz egészség-tanácsadó is segíthet majd ennek elkészítésében és végrehajtásában, akiknek képzését májusban kezdik el.

Nem csak egyéni, hanem közösségi egészségtervek elkészítését is javasolják 80-100 ezer főre, ezek alapját az adott régióban élő közösség egészségi állapota és szükségletei adják. A helyi és közösségi egészségszervezés célja, hogy minden finanszírozott szolgáltatáshoz hozzáférhetővé váljon az egyén számára. A módszertan azt is ajánlja, hogy a szolgáltatás eredményessége határozza meg a finanszírozást, ennek érdekében nem csak az orvosszakmai eredményeket kell figyelembe venni, hanem az úgynevezett egészségélményt is mérik, ennek érdekében mindkét szereplő – a kliens és a szolgáltató – egyaránt értékeli a szolgáltatást, a módszertan ugyanis az együttcselekvésre, a szolgáltató és az igénybevevő közös munkájára épít.

A program metódusa, hogy egészségtervezési irányelvek, szolgáltatási folyamatok mentén segítsék az egyént az egészségmegőrzés folyamatában, azonban azokat a fókuszpontokat, amelyek a lakosságnak a legmegfelelőbbek, az egészségpolitikának kell meghatároznia – mondta Lantos Zoltán. Hozzátette azt is, a projekthez informatikai fejlesztés is csatlakozik, egyéni szolgáltatásszervező szoftvert készítettek, amely illeszkedik a három éve készülő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). A közös, virtuális munkafelületen valamennyi szakember és az egyén is elérhetné a számára releváns információkat, a háziorvos itt láthatná az egészségterv adatait, a korábbi leleteket, monitorozás eredményeit, olyan információkhoz juthat egységesen, amelyekhez most nem.


Összevetik a tapasztalatokat


Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (Svájci-projekt) és az Egészségesebb Egészségügyért Program közös pontja a lakosságközeli szolgáltatások megteremtése és alapellátásba integrálása – foglalta össze Papp Magor, a Svájci-projekt szakmai vezetője. Az Alapellátási Modellprogram szintén a helyben elérhető kompetenciák szinergiájára épít, és lakóhelyközeli, komplex egészségszolgáltatásokat biztosít. Így érthető, hogy szoros az együttműködés a két program között, a modellekben megjelenő tapasztalatokat, koncepciókat folyamatosan figyelik, cserélik. Ugyanilyen élő a kommunikáció az EFI-kkel, amelyek két éve nyújtanak lakóhelyközeli egészségszolgáltatásokat.

Mihamarább megszabadulni a betegtől, recepttel, beutalóval felfelé tolni az ellátórendszerben, ez a jelenlegi hozzáállás az alapellátásban – állapította meg Papp Magor, aki úgy vélte, mindazt, amit most a modellkísérletekben tesztelnek, mihamarább a gyakorlatban is be is kellene vezetni, mert öt tíz év múlva – figyelembe véve a demográfiai változásokat és a háziorvosi korfát – a körülmények fogják ezt kikényszeríteni. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, a régi betegellátási logika szerint ezek a modellprogramok nehezen értelmezhetőek, bevezetésük fogalmi paradigmaváltással is jár, például nem betegről, hanem kliensről beszélnek. Azonban nem csak a szolgáltatók, hanem az egyén viszonyulásának is változnia kell, az egyéni egészségterv szükségességének be kell épülnie a kliensek gondolkodásába.

Az új minőség megteremtéséhez szükséges a praxisok kompetenciabővítése, egyidejűleg igazodva az uniós és a magyar valósághoz, ugyanakkor a közösségek csak akkor tudnak minőségi ellátást nyújtani, ha a kliens is feladatot kap saját egészségének megőrzésében. Papp Magor hangsúlyozta: közösségi alapellátásban kell gondolkodni, ám ennek bővítéséhez csak a két program tanulságait összevetve szabad forrást biztosítani.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-04-20


Kulcsszavak

alapellátás, TÁMOP 6.2.B, Svájci-projekt

Kapcsolódó anyagok

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen - mondta csütörtökön az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Tovább


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Tovább


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Tovább


Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Tovább


Kliens lesz a betegből