hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kínában elkészült a világ legnagyobb egytányéros rádiótávcsöve



| |
 

A 30 futballpálya méretű tányér utolsó háromszögletű darabjának a helyére illesztése vasárnap egy órán át tartott. A délnyugat-kínai Kujcsou tartomány Pingtang megyéjéhez tartozó karsztvölgyben mintegy 300 ember figyelte a történéseket.

Hivatalosan szeptembertől kezdődik az éles próbája az 500 méter átmérőjű Aperture Spherical Telescope (FAST) néven emlegetett rádiótávcsőnek. A világűr, a Földön kívüli civilizációk esetleges nyomainak kezdeti kutatását a szakemberek a tervek szerint csak 2-3 év múlva kezdik meg itt.

Méreteit és teljesítményét tekintve a FAST felülmúlja az eddig legnagyobb, 305 méter átmérőjű parabolatükörrel rendelkező Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium rádiótávcsövét, és tízszer olyan érzékeny lesz, mint a Bonn melletti, német-belga határ közelében elhelyezkedő, két síkban szabadon forgatható tükrű rádiótávcső.

Az építtető, a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Országos Csillagászati Megfigyelőközpont helyettes vezetője, Csang Hsziao-nien szerint a távcső a következő 10-20 évben megtarthatja világelsőségét. A kínai médiában azt is kiemelik, hogy technológiájának és anyagainak túlnyomó része hazai fejlesztésű, illetve gyártású. Hét vevőberendezéséből 5 kínai, a másik kettő elkészítésében a kínaiak mellett ausztrál és amerikai intézetek közreműködtek.

A kínai szakemberek már most jelezték, hogy nyitott műhelynek szánják, szívesen látják majd a világ különböző részéből érkező szakembereket. Távösszeköttetéssel is lehet majd vele dolgozni, akár a több mint kétezer kilométerre lévő kínai fővárosból.

Szakértők szerint az új, nagy gyűjtőfelületű távcső nagyban fokozhatja majd a kínai űrkutatás hatékonyságát, mivel gyengébb, illetve nagyobb távolságból érkező rádióhullámok észlelésére lesznek képesek.
Elmondásuk szerint a helyszín rendkívül különleges, csendes. Amikor a zöldellő dombok ölelésében felfedezték, már sejtették, hogy ez a Kujjang várostól 150 kilométerre délre fekvő katlan ad majd otthont a rádióteleszkópnak. Akkoriban 12 család 65 tagja lakott a környéken. Öt kilométeres körzetben nincsenek lakott települések, a legközelebbi megyeszékhely 25 kilométerre fekszik.

Az 1,2 milliárd jüanos (51,2 milliárd forint) projektet 2011-ben kezdték.

Forrás: MTI
MTI 2016. július 4., hétfő 17:12


Kulcsszavak

MTI, Kínai Tudományos Akadémia, rádiótávcső

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább