hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kína a gravitációs hullámok űrbéli megfigyelésére készül



| |
 

Kínai kutatók egy új, "Tajcsi" (Taiji) nevű programot indítottak az összeolvadó bináris fekete lyukak gravitációs hullámai és égitestek tanulmányozására, miután az Egyesült Államokban a közelmúltban bejelentették a gravitációs hullámok felfedezését.

A programhoz kapcsolódóan 2030 körül a gravitációs hullámok felismerését szolgáló három műholdat is fel fognak bocsájtani - közölte Hu Ven-zsuj a projekt vezetője a Hszinhua hírügynökséggel. Azt is jelezte, hogy közös kutatásokat terveznek az Európai Űrügynökséggel (ESA) a Lézeres Interferométeres Űrantenna (LISA) projekt keretében. Az ESA 2035 körül akar új műholdakat pályára állítani.

A 80 éves akadémikus jelezte, ő maga már nem láthatja a Tajcsi program műholdjainak felbocsátását, de bízik abban, hogy e projekttel Kína az egyik legfontosabb bázisa lesz majd a gravitációs hullámok kutatásának. Mint fogalmazott, a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) szenzációnak számító felfedezése egy új kezdetet jelent a világűr további felfedezéséhez, vagyis újabb és újabb kérdések lesznek megválaszolhatók.

Vang Ji-fang, a Kínai Tudományos Akadémia részecskefizikával foglalkozó intézetének igazgatója a Zsenmin Zsipao című központi pártlapban a felfedezéshez kapcsolódóan azt hangsúlyozta, hogy bár ebben kínai kutatóknak is volt szerepük, hozzájárulásuk az eredményhez mégis elhalványul.

Ennek okát Vang Ji-fang hazájában a tudomány szűkmarkú támogatásában, illetve a merev szabályozásban látja. Mint elmondta, bizonyos összeghatárokon túli projektek engedélyezésének például nincs is meg a felelőse, ezek híján viszont lehetetlenné válik a kínai kutatóműhelyek olyan nemzetközi kutatásokban való részvétele, mint például a LIGO.

Vang utalt arra, hogy Kína 2014 óta törekszik a tudományos-technológiai kutatások területét irányító hatékony rendszer kialakítására, az állami támogatású programokhoz rendelt alapok megfelelő elosztására. Mint fogalmazott, a következő három évtized kutatás-fejlesztési szempontból kulcsfontosságú Kína számára, ezért ezen a területen áttörésre van szükség.

Forrás: MTI
MTI 2016. február 18., csütörtök 15:35

Kulcsszavak

csillagászat, MTI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen - mondta csütörtökön az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Tovább


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Tovább


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Tovább


Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Tovább