hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kína a gravitációs hullámok űrbéli megfigyelésére készül



| |
 

Kínai kutatók egy új, "Tajcsi" (Taiji) nevű programot indítottak az összeolvadó bináris fekete lyukak gravitációs hullámai és égitestek tanulmányozására, miután az Egyesült Államokban a közelmúltban bejelentették a gravitációs hullámok felfedezését.

A programhoz kapcsolódóan 2030 körül a gravitációs hullámok felismerését szolgáló három műholdat is fel fognak bocsájtani - közölte Hu Ven-zsuj a projekt vezetője a Hszinhua hírügynökséggel. Azt is jelezte, hogy közös kutatásokat terveznek az Európai Űrügynökséggel (ESA) a Lézeres Interferométeres Űrantenna (LISA) projekt keretében. Az ESA 2035 körül akar új műholdakat pályára állítani.

A 80 éves akadémikus jelezte, ő maga már nem láthatja a Tajcsi program műholdjainak felbocsátását, de bízik abban, hogy e projekttel Kína az egyik legfontosabb bázisa lesz majd a gravitációs hullámok kutatásának. Mint fogalmazott, a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) szenzációnak számító felfedezése egy új kezdetet jelent a világűr további felfedezéséhez, vagyis újabb és újabb kérdések lesznek megválaszolhatók.

Vang Ji-fang, a Kínai Tudományos Akadémia részecskefizikával foglalkozó intézetének igazgatója a Zsenmin Zsipao című központi pártlapban a felfedezéshez kapcsolódóan azt hangsúlyozta, hogy bár ebben kínai kutatóknak is volt szerepük, hozzájárulásuk az eredményhez mégis elhalványul.

Ennek okát Vang Ji-fang hazájában a tudomány szűkmarkú támogatásában, illetve a merev szabályozásban látja. Mint elmondta, bizonyos összeghatárokon túli projektek engedélyezésének például nincs is meg a felelőse, ezek híján viszont lehetetlenné válik a kínai kutatóműhelyek olyan nemzetközi kutatásokban való részvétele, mint például a LIGO.

Vang utalt arra, hogy Kína 2014 óta törekszik a tudományos-technológiai kutatások területét irányító hatékony rendszer kialakítására, az állami támogatású programokhoz rendelt alapok megfelelő elosztására. Mint fogalmazott, a következő három évtized kutatás-fejlesztési szempontból kulcsfontosságú Kína számára, ezért ezen a területen áttörésre van szükség.

Forrás: MTI
MTI 2016. február 18., csütörtök 15:35

Kulcsszavak

csillagászat, MTI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább