TARTALOM

 VISSZA

 


Kína a gravitációs hullámok űrbéli megfigyelésére készül



| |
 

Kínai kutatók egy új, "Tajcsi" (Taiji) nevű programot indítottak az összeolvadó bináris fekete lyukak gravitációs hullámai és égitestek tanulmányozására, miután az Egyesült Államokban a közelmúltban bejelentették a gravitációs hullámok felfedezését.

A programhoz kapcsolódóan 2030 körül a gravitációs hullámok felismerését szolgáló három műholdat is fel fognak bocsájtani - közölte Hu Ven-zsuj a projekt vezetője a Hszinhua hírügynökséggel. Azt is jelezte, hogy közös kutatásokat terveznek az Európai Űrügynökséggel (ESA) a Lézeres Interferométeres Űrantenna (LISA) projekt keretében. Az ESA 2035 körül akar új műholdakat pályára állítani.

A 80 éves akadémikus jelezte, ő maga már nem láthatja a Tajcsi program műholdjainak felbocsátását, de bízik abban, hogy e projekttel Kína az egyik legfontosabb bázisa lesz majd a gravitációs hullámok kutatásának. Mint fogalmazott, a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) szenzációnak számító felfedezése egy új kezdetet jelent a világűr további felfedezéséhez, vagyis újabb és újabb kérdések lesznek megválaszolhatók.

Vang Ji-fang, a Kínai Tudományos Akadémia részecskefizikával foglalkozó intézetének igazgatója a Zsenmin Zsipao című központi pártlapban a felfedezéshez kapcsolódóan azt hangsúlyozta, hogy bár ebben kínai kutatóknak is volt szerepük, hozzájárulásuk az eredményhez mégis elhalványul.

Ennek okát Vang Ji-fang hazájában a tudomány szűkmarkú támogatásában, illetve a merev szabályozásban látja. Mint elmondta, bizonyos összeghatárokon túli projektek engedélyezésének például nincs is meg a felelőse, ezek híján viszont lehetetlenné válik a kínai kutatóműhelyek olyan nemzetközi kutatásokban való részvétele, mint például a LIGO.

Vang utalt arra, hogy Kína 2014 óta törekszik a tudományos-technológiai kutatások területét irányító hatékony rendszer kialakítására, az állami támogatású programokhoz rendelt alapok megfelelő elosztására. Mint fogalmazott, a következő három évtized kutatás-fejlesztési szempontból kulcsfontosságú Kína számára, ezért ezen a területen áttörésre van szükség.

Forrás: MTI
MTI 2016. február 18., csütörtök 15:35

Kulcsszavak

csillagászat, MTI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább