hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ki festhette a folignoi Madonnát?



| |
 



Általános vélekedés szerint Raffaello Santi reneszánsz olasz festő nem készített másolatokat saját alkotásairól, egy córdobai magángyűjteményben azonban rábukkantak A folignói Madonna című festményének spanyol szakemberek által autentikusnak tartott, kisebb másolatára.

Az eredeti festményt, amely a vatikáni képtárban látható, fatáblára festette az olasz művész 1511-1512-ben. Sigismondo de' Conti, II. Gyula pápa titkára rendelte meg a képet hálaadásként Szűz Máriának azután, hogy a nemesember folignói házát villámcsapás érte, mégsem okozott benne kárt.

Először a római Capitolium dombján levő Santa Maria in Aracoeli-templomban állították ki, ahova de' Contit eltemették. 1566-ben a Raffaello-festmény az umbriai Folignóban lévő Szent Anna-templomba került, innen 1797-ben a francia csapatok vitték el Párizsba, ahol a fatáblára festett olajképet vászonra helyezték át.

Luis Rodríguez Simón, a Granadai Egyetem szakembere közölte, hogy a córdobai magángyűjteményben felbukkant kép tudományos vizsgálata és archív kutatások nyomán nyilvánvaló a kapcsolat a spanyolországi és a vatikáni festmény között, és előbbi akár a Vatikánban őrzött fő festményhez készült tanulmány is lehet - olvasható a The Art Newspaper művészeti folyóirat honlapján.

"A kisebb Madonna-festmény jelenlegi tulajdonosának őse egy üzletember volt Franciaországban, és ő hozta Córdobába a képet" - mondta. Azt azonban nem tudják a szakemberek, hogy ez mikor történt, mint ahogy arról sem tudni semmit, miként került a kép Párizsba.

Ez a kisebb festmény is fatáblára készült, és a 19. század végén tették át vászonra Franciaországban. Erről tanúskodnak a vászonra ragasztott könyvlapok, amelyeket 1872-ben nyomtak.
Olasz művészettörténészek vegyesen fogadták a felfedezést. Stefano Alessandrini, az olasz kulturális tárca tanácsadója szerint "a festmény lehet egy jó másolat is, amelyet akkor készítettek, amikor a Louvre 1797 és 1816 között kiállította a képet". Hangoztatta, hogy megfigyelt rajta olyan repedezéseket, amelyek a 19. századi műalkotások jellemzői, és nem olyan festményekéé, amelyeket fatábláról vittek át vászonra.
http://www.theartnewspaper.com/articles/Lost-Raphael-surfaces-in-Spain/32240


2014. április 7., hétfő

Kapcsolódó anyagok

A random variancia mint karcinogén tényező?

A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

A hypertonia története - Paul Dudley White (1886-1973)

Társasági hírek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább


Ki festhette a folignoi Madonnát?