A legjobb gyakorlatokat térképezték fel az EU Joint Action Patient Safety and Quality of Care (PASQ – együttes európai betegbiztonsági program) projekt keretében. Több szűrő után végül hármat választottak ki, amelyek a szakirodalom alapján bizonyítottan javítják a betegbiztonságot a gyakorlatban, így a sebészeti ellátás biztonságának javítását szolgáló csekklistát, a gyógyszerterápia egyeztetését, és a kézhigiénés compliance terjesztését, bevezetését hazánkban is javasolták. Minderről a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központban (SE EMK), megrendezett XXII. NEVES Betegbiztonsági Fórumon beszéltek a szakemberek. Tizenhárom, a WHO ajánlások mentén szűrt magas kockázatú eseményt vettek górcső alá az Unióban futó program keretében, mintegy 3000 szakirodalmi közlés kiemelése mellett. A legjobb gyakorlatok közül végül három került kiemelésre, amelyek bevezetését valamennyi, a közös betegbiztonsági programban résztvevő országban, így nálunk is bevezetésre javasolnak – ismertette a legutóbbi eseményeket dr. Belicza Éva, a NEVES program vezetője, az SE EMK igazgató-helyettese. Hangsúlyozta, ismert evidenciákon alapuló ajánlások születtek, s csak olyan gyakorlatok kerülhettek kiválasztásra, amelyeknek hatékonyságát több, egymástól független szakirodalmi közlés is alátámasztotta. Statisztikailag is jelentős változást hozott a sebészeti ellátás biztonságának javítását szolgáló csekklista azokban az intézményekben, ahol azt bevezették. Ennek köszönhetően kevesebb lett a sebészeti osztályokon jellemző nem kívánatos esemény, így megelőzhető volt a posztoperációs szepszis, de csökkent a szív- és érrendszeri komplikációk, tromboembóliás események száma is. A műtét utáni halálozás és a nem tervezett reoperációk száma a felére esett vissza, míg a sebfertőződés 6,2 százalékról 3,4 százalékra csökkent. A sebészeti csekklista hatékonyságát világszerte igazolták, az a különféle osztályokon és progresszivitási szinteken egyaránt működőképes, kevés többleterőforrást és időt igénylő feladat – számolt be az eddigi, nemzetközi tapasztalatokról Belicza Éva. Babramunka vagy biztosíték? Szinte egyetlen hazai intézményben sem használják a sebészeti csekklistát, annak ellenére, hogy a Magyar Sebészeti Társaság több éve javasolta annak bevezetését. A Betegbiztonsági Fórumon az is kiderült, nem csak passzív ellenállás van a módszerrel szemben, hiszen a gyakorló szakemberek között is vita van arról, szükséges-e a csekklista vagy sem. Többen úgy vélték, a módszer idegen a magyar rendszertől, az orvosok, szakápolók nem akarnak még egy papír kitöltésével babrálni, amúgy is nyomasztóan sok az adminisztráció a rendszerben. Nagy terhet rótt a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházra a nem kívánatos eseményekből eredő peres ügyek száma, és az azokhoz kapcsolódó kiadások, amelyek többsége a sebészeti ellátáshoz kötődött, így az intézmény menedzsmentje döntött arról, hogy ezek elkerülése, és a betegek biztonsága érdekékben bevezetik a sebészeti csekklistát – számolt be a Fórumon dr. Vancsó Ágnes, a kórház minőség- és biztonságirányítási igazgatója. Némi „dünnyögés” igen, ám tényleges ellenállás nem volt az orvosok részéről a bevezetéskor, hiszen éppen az ő védelmük is indokolta a WHO csekklista ajánlása alapján saját kórházukra adaptált módszer kidolgozását. Valamennyi osztályon ugyanazt az ívet használják, csak sürgős császármetszés esetén van eltérés. A néhány percen belül kitölthető kérdéssort bemetszés és zárás előtt, majd a zárást követően kell megválaszolni, még mielőtt a beteget a ma műtőből kiviszik. A kórház műhibaperes ügyeinek száma azóta relevánsan csökkent. Csak pozitív tapasztalataink vannak – mondta dr. Matkó Ida, aneszteziológus, egyetemi docens, a Kaposi Mór Oktatókórház aneszteziológusa. Kaposvárott 2,5 évvel ezelőtt, főigazgatói utasításra rendelték el a kórlap részét képező csekklista kötelező kitöltését, „senki nem nyúl addig a beteghez, amíg ez nincs egyeztetve”. Ahogy nyíregyházán, úgy a dunántúli intézményben is a WHO ajánlásai alapján, a helyi sajátosságokat figyelembe véve alakították ki a saját csekklistájukat, amely a betegek és az orvosok biztonságát egyaránt növeli, bevezetését a korábbi évek műhibaperes eljárásainak visszaszorítása indokolta. Gyógyszerezési hibák ellen lista Az utóbbi években világszerte előtérbe került a gyógyszerterápia egyeztetésének gyakorlata, amely igazoltan csökkenést hozott a nemkívánatos események számában. Dr. Lám Judit, a NEVES program munkatársa, nemzetközi programkoordinátor elmondta, Hollandiában például az akut és krónikus osztályokon, valamint a szociális ellátásban egyaránt intenzíven alkalmazzák a módszert, azonban hazai intézményben információik szerint egyelőre nem működik ilyen gyakorlat. A gyógyszerlistát a beteg felvételekor rögzítik, majd az osztályok közötti átadáskor, az intézmény elhagyásakor újra ellenőrzik. A kutatások azt igazolják, hogy a páciens felvételekor és távozásakor rögzített gyógyszerlistákban legalább egy különbség volt, míg az intenzív osztályról kikerülő betegeknél nyolcvan százalékos eltérést is tapasztaltak a korábbi, krónikus betegségre szedett gyógyszerek esetében. A gyógyszeregyeztetéssel feloldhatóak a beteg kikérdezése és a korábbi dokumentációban rögzített adatok közötti ellentmondások, megelőzhetőek a véletlenül elhagyott terápiák okozta problémák, és kiszűrhetőek az azonos hatóanyagú szerek párhuzamos alkalmazásai is. A feltárt szakirodalom alapján nem teljesen bizonyított az ellátás elbocsátás utáni igénybevételének csökkenése, és a gyógyszeregyeztetés jelentős humánerőforrás bővítést igényel, hiszen külön gyógyszerészt, gyógyszerészasszisztenst kell alkalmazni a feladatra, bár a tapasztalatok szerint nővér bevonásával is működőképes lehet a projekt. Kezet mosni tessék! Néhány hetet kórházban töltöttem, és egyetlen embert sem láttam kezet mosni – osztotta meg saját tapasztalatait Belicza Éva a kézhigiénés complianceről szólva. A kórházban kezelt betegek 5-15 százalékát érintik a kórházi fertőzések, míg ez az arány az intenzív osztályokon már a 9-37 százalékot is eléri. Becslések szerint ez Európa akut ellátásában legalább ötmillió embert érint, és 135.000 haláleset vezethető vissza a fertőzésekre évente. A NEVES program keretében több haza kórházban oktatták roadshow-szerűen, felvilágosító előadások keretében a kézmosás gyakorlatát, amelyet a WHO irányelv szerint kellene módosítani. Bár a helyes kézmosás elvégzésére emlékeztető tábla már szinte valamennyi hazai intézmény mosdója fölé kikerült, ritkaság, hogy alkoholos kézmosószert biztosítanak közvetlenül a betegellátás helyszínén. Pedig a helyes kézmosási gyakorlat eredményessége igazolt, ezt alkalmazva húsz-harminc százalékkal kevesebb a kórházi fertőzés, míg a nosocomiális fertőzések prevalenciája 16,9-ről 9,9 százalékra csökkenthető. Belicza Éva szerint a programba a betegek is bevonhatóak, hiszen külföldön ma már nem szokatlan, hogy a páciens megkérdezi orvosától, mosott-e kezet a vizsgálat előtt. A nemzetközi betegbiztonsági programok keretében Magyarország egészségügyi szolgáltatói is csatlakozhatnak PASQ projekthez, ahol a résztvevő országok megoszthatják egymással a legjobb betegbiztonsági gyakorlataikat, és lehetőséget kapnak tapasztalataik kicserélésére is, így a hazai jó gyakorlatok is megismertethetőek az Unió többi tagállamaival. A programba február 28-ig lehet belépni, a kérdőívvel kapcsolatban bővebben a www.hsmtc.hu oldalon lehet tájékozódni, az angol nyelvű kérdőív kitöltésére a www.pasq.eu oldalon, regisztrációt követően van lehetőség. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-02-19