Egy 250 millió éve a mai Brazília déli térségében élt hüllőfaj megkövesedett maradványára bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Rio Grande do Sul brazil szövetségi államban. Az azonosított, új fajnak a Teyujagua paradoxa nevet adták a szakemberek.

A pampai egyetem paleobiológiai laboratóriumának csoportja talált rá 2105 elején a koponyafosszíliára a Sao Francisco de Assis város közelében fekvő triász földtörténetkori feltárási terepen. A Nature kiadócsoport Scientific Reports című tudományos folyóiratában közzétett tanulmányuk szerint az új faj segít kideríteni a dinoszauruszok, pteroszauruszok, krokodilok és madarak megjelenéséhez vezető hüllőcsoport kezdeti fejlődését.

A Teyujagua név a guarani etnikum nyelvén vadgyíkot jelent, ez a név mitológiájukban a Teyú Yaguá nevű szörnyre utal, amelyet egy kutyafejű gyíkként ábrázoltak.

A Teyujagua kövülete nagyon különbözik más azonos korú fosszíliáktól. Testfelépítése egy primitív hüllő és a fejlettebb archosauriformes hüllőcsoport jellemzőit vegyíti. Utóbbihoz tartoznak az összes kihalt dinoszauruszok és a repülőgyíkok, valamint a mai madarak és a krokodilok is.

A Teyujagua felfedezése azért fontos, mert a 225 évvel ezelőtti perm-triászi tömeges kipusztulás után élt. A kipusztulásban, amelyet valószínűleg a mai Oroszország keleti térségében bekövetkezett hatalmas és intenzív vulkánkitörés idézett elő, valamennyi faj mintegy 90 százaléka eltűnt a Földről.

A fosszília új információkkal szolgálhat arról, hogy állt talpra és fejlődött a földi ökoszisztéma a kipusztulás után.

A Teyujagua egy kicsi, négylábú állat volt, amely mintegy 1,5 méter hosszúra nőtt. Görbült, csipkézett fogazata húsevő állatra utal. Orrlyukának elhelyezkedése a vízi, részben vízben élő állatokra jellemző, mint például napjaink krokodiljaira. Valószínűleg tavaknál, folyók mentén élt és kétéltűekre, gyíkokhoz hasonló kistestű hüllőkre vadászott.

Amikor először megláttuk a terepen ezt a szép koponyát, szinte teljesen kőbe ágyazva, azonnal tudtuk, hogy valami rendkívülit tartunk a kezünkben. A laboratóriumi vizsgálatok során a fosszília minden várakozásunkat felülmúlta. Olyan jellemzők kombinációját tárta elénk, amelyet soha nem láttunk, és amelyek a gerincesek egy fontos csoportjának fejlődésfáján a Teyujaguát egyedülálló pozícióba helyezi - idézte Felipe Pinheirót, a pampai egyetem kutatóját a phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Richard Butler, a Birminghami Egyetem szakembere szerint a Teyujagua nagyon fontos felfedezés, "mert segít megérteni az archosauriformes csoportjának eredetét. Az archosauriformes egy nagyon különféle csoport a kolibritól és a krokodiloktól kezdve a Tyrannosaurus rexig és Brachiosaurusig. A Teyujagua kitölti az evolúciós láncszemet az archosauriformes és a primitívebb hüllők között, segít megérteni, hogy fejlődött ki utóbbiak koponyája" - magyarázta.

Forrás: MTI
MTI 2016. március 11., péntek 13:07

Kulcsszavak

MTI, hüllő, foszilis rekord

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább

Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább

Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább