Egy 250 millió éve a mai Brazília déli térségében élt hüllőfaj megkövesedett maradványára bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Rio Grande do Sul brazil szövetségi államban. Az azonosított, új fajnak a Teyujagua paradoxa nevet adták a szakemberek.

A pampai egyetem paleobiológiai laboratóriumának csoportja talált rá 2105 elején a koponyafosszíliára a Sao Francisco de Assis város közelében fekvő triász földtörténetkori feltárási terepen. A Nature kiadócsoport Scientific Reports című tudományos folyóiratában közzétett tanulmányuk szerint az új faj segít kideríteni a dinoszauruszok, pteroszauruszok, krokodilok és madarak megjelenéséhez vezető hüllőcsoport kezdeti fejlődését.

A Teyujagua név a guarani etnikum nyelvén vadgyíkot jelent, ez a név mitológiájukban a Teyú Yaguá nevű szörnyre utal, amelyet egy kutyafejű gyíkként ábrázoltak.

A Teyujagua kövülete nagyon különbözik más azonos korú fosszíliáktól. Testfelépítése egy primitív hüllő és a fejlettebb archosauriformes hüllőcsoport jellemzőit vegyíti. Utóbbihoz tartoznak az összes kihalt dinoszauruszok és a repülőgyíkok, valamint a mai madarak és a krokodilok is.

A Teyujagua felfedezése azért fontos, mert a 225 évvel ezelőtti perm-triászi tömeges kipusztulás után élt. A kipusztulásban, amelyet valószínűleg a mai Oroszország keleti térségében bekövetkezett hatalmas és intenzív vulkánkitörés idézett elő, valamennyi faj mintegy 90 százaléka eltűnt a Földről.

A fosszília új információkkal szolgálhat arról, hogy állt talpra és fejlődött a földi ökoszisztéma a kipusztulás után.

A Teyujagua egy kicsi, négylábú állat volt, amely mintegy 1,5 méter hosszúra nőtt. Görbült, csipkézett fogazata húsevő állatra utal. Orrlyukának elhelyezkedése a vízi, részben vízben élő állatokra jellemző, mint például napjaink krokodiljaira. Valószínűleg tavaknál, folyók mentén élt és kétéltűekre, gyíkokhoz hasonló kistestű hüllőkre vadászott.

Amikor először megláttuk a terepen ezt a szép koponyát, szinte teljesen kőbe ágyazva, azonnal tudtuk, hogy valami rendkívülit tartunk a kezünkben. A laboratóriumi vizsgálatok során a fosszília minden várakozásunkat felülmúlta. Olyan jellemzők kombinációját tárta elénk, amelyet soha nem láttunk, és amelyek a gerincesek egy fontos csoportjának fejlődésfáján a Teyujaguát egyedülálló pozícióba helyezi - idézte Felipe Pinheirót, a pampai egyetem kutatóját a phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Richard Butler, a Birminghami Egyetem szakembere szerint a Teyujagua nagyon fontos felfedezés, "mert segít megérteni az archosauriformes csoportjának eredetét. Az archosauriformes egy nagyon különféle csoport a kolibritól és a krokodiloktól kezdve a Tyrannosaurus rexig és Brachiosaurusig. A Teyujagua kitölti az evolúciós láncszemet az archosauriformes és a primitívebb hüllők között, segít megérteni, hogy fejlődött ki utóbbiak koponyája" - magyarázta.

Forrás: MTI
MTI 2016. március 11., péntek 13:07

Kulcsszavak

MTI, hüllő, foszilis rekord

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább

A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább

Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább

Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább