TARTALOM

 VISSZA

 


Kétszázötvenmillió éve élt új hüllőfajt fedeztek fel Brazíliában



| |
 

Egy 250 millió éve a mai Brazília déli térségében élt hüllőfaj megkövesedett maradványára bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Rio Grande do Sul brazil szövetségi államban. Az azonosított, új fajnak a Teyujagua paradoxa nevet adták a szakemberek.

A pampai egyetem paleobiológiai laboratóriumának csoportja talált rá 2105 elején a koponyafosszíliára a Sao Francisco de Assis város közelében fekvő triász földtörténetkori feltárási terepen. A Nature kiadócsoport Scientific Reports című tudományos folyóiratában közzétett tanulmányuk szerint az új faj segít kideríteni a dinoszauruszok, pteroszauruszok, krokodilok és madarak megjelenéséhez vezető hüllőcsoport kezdeti fejlődését.

A Teyujagua név a guarani etnikum nyelvén vadgyíkot jelent, ez a név mitológiájukban a Teyú Yaguá nevű szörnyre utal, amelyet egy kutyafejű gyíkként ábrázoltak.

A Teyujagua kövülete nagyon különbözik más azonos korú fosszíliáktól. Testfelépítése egy primitív hüllő és a fejlettebb archosauriformes hüllőcsoport jellemzőit vegyíti. Utóbbihoz tartoznak az összes kihalt dinoszauruszok és a repülőgyíkok, valamint a mai madarak és a krokodilok is.

A Teyujagua felfedezése azért fontos, mert a 225 évvel ezelőtti perm-triászi tömeges kipusztulás után élt. A kipusztulásban, amelyet valószínűleg a mai Oroszország keleti térségében bekövetkezett hatalmas és intenzív vulkánkitörés idézett elő, valamennyi faj mintegy 90 százaléka eltűnt a Földről.

A fosszília új információkkal szolgálhat arról, hogy állt talpra és fejlődött a földi ökoszisztéma a kipusztulás után.

A Teyujagua egy kicsi, négylábú állat volt, amely mintegy 1,5 méter hosszúra nőtt. Görbült, csipkézett fogazata húsevő állatra utal. Orrlyukának elhelyezkedése a vízi, részben vízben élő állatokra jellemző, mint például napjaink krokodiljaira. Valószínűleg tavaknál, folyók mentén élt és kétéltűekre, gyíkokhoz hasonló kistestű hüllőkre vadászott.

Amikor először megláttuk a terepen ezt a szép koponyát, szinte teljesen kőbe ágyazva, azonnal tudtuk, hogy valami rendkívülit tartunk a kezünkben. A laboratóriumi vizsgálatok során a fosszília minden várakozásunkat felülmúlta. Olyan jellemzők kombinációját tárta elénk, amelyet soha nem láttunk, és amelyek a gerincesek egy fontos csoportjának fejlődésfáján a Teyujaguát egyedülálló pozícióba helyezi - idézte Felipe Pinheirót, a pampai egyetem kutatóját a phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Richard Butler, a Birminghami Egyetem szakembere szerint a Teyujagua nagyon fontos felfedezés, "mert segít megérteni az archosauriformes csoportjának eredetét. Az archosauriformes egy nagyon különféle csoport a kolibritól és a krokodiloktól kezdve a Tyrannosaurus rexig és Brachiosaurusig. A Teyujagua kitölti az evolúciós láncszemet az archosauriformes és a primitívebb hüllők között, segít megérteni, hogy fejlődött ki utóbbiak koponyája" - magyarázta.

Forrás: MTI
MTI 2016. március 11., péntek 13:07

Kulcsszavak

MTI, hüllő, foszilis rekord

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább