hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kétszázötven éves a szentpétervári Ermitázs



| |
 







A világhírű orosz állami múzeum és képtár - amelynek gyűjteményét II. (Nagy) Katalin cárnő alapította, majd gazdagította, és épületegyüttesének legismertebb része a volt cári Téli Palota, látványos háromdimenziós képek és film vetítésével ünnepelte szombat este a születésnapot. A Palota téren összegyűltek úgynevezett történelmi bált láthattak az Ermitázs falaira vetítve.
250 évvel ezelőtt ezen a napon tett szert II. Katalin cárnő Johann Ernst Gotzkowsky berlini kereskedő értékes festménygyűjteményére. A 317 darabból álló, neves flamand festők alkotásait tartalmazó kollekció a porosz kereskedő Vlagyimir Dolgorukij orosz herceggel szembeni tartozását fedezte.

A jubileum alkalmából vasárnap átadták a Téli Palotával szemben, a valamikori cári Főparancsnokság épületében az Ermitázs 19-21. századi gyűjteményei számára kialakított részleget. Az új, tágas múzeumi termekben láthatóak két híres orosz 19. századi műgyűjtő, Szergej Scsukin és Iván Morozov kollekciói, impresszionista és posztimpresszionista festmények.
Az ünnepi alkalomból Francis Bacon, neves angol expresszionista festő 25 alkotásából külön tárlat nyílt a főparancsnoksági épület jobbszárnyában.
A Pervij kanal nevű orosz állami televíziós csatorna a jubileum alkalmából arról is beszámolt, hogy az Ermitázs saját restaurátor műhelyében dolgozó szakembereknek sikerült a feltehetően 1612-ben készült Krisztus feltámadása című Rubens festményt helyreállítani.

A vászon még a II. világháború idején kerülhetett a Szovjetunióba - ismertette a kommentár. Andrej Cvetkov restaurátor elmondta, hogy valóságos múzeumi szenzációról van szó, hiszen mielőtt rábukkantak volna a gyűjteményben, ezt az alkotást 70 évig "eltűntnek" hitték.
Az Ermitázs gyűjteménye több mint 3 millió műtárgyból áll. Területe meghaladja a 233 ezer négyzetmétert, mintegy kétezer terme van. Tíz év sem lenne elég, hogy valaki csak egy percet is eltöltsön egy-egy tárgy előtt. A múzeumi séta tíz kilométert tesz ki.
A British Museum a jubileumra kölcsönadta a szentpétervári Ermitázs múzeumnak az Elgin-márványok néven közismert, Athén által hosszú ideje visszakövetelt görög régészeti kincs egyik szobrát. Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök Athénban kiadott közleményében provokatívnak nevezte a londoni intézmény lépését.

Neil MacGregor, a londoni múzeum igazgatója is elkísérte az athéni Parthenonról származó, fej nélküli istenszobrot a fennállásának 250. évfordulóját ünneplő orosz múzeumba.




MTI 2014. december 7., vasárnap

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Kétszázötven éves a szentpétervári Ermitázs