hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Katalóniában DNS-vizsgálattal próbálják meg azonosítani a spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra áldozatait



| |
 

Katalóniában DNS-vizsgálattal próbálják meg azonosítani a spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra áldozatait. Az országban egyedülálló programot a katalán kormány indította.

Carles Mundó, Katalónia igazságügyi tanácsosa, a programot ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta: feladatuk méltó módon lezárni a történelemnek ezt a sötét időszakát azzal, hogy az azonosítást követően a hozzátartozók végső nyugalomra helyezhetik szeretteik földi maradványait.

A program első lépéseként felveszik a kapcsolatot 4800, eltűntként nyilvántartott ember családjával, akiktől DNS-mintát kérnek. Ezt követően megkezdik a Katalónia területén talált tömegsírok feltárását, és mintát vesznek a földi maradványokból, majd összevetik azokat a családtagoktól származókkal.

Az 1936 és 1939 közötti spanyol polgárháborúban több mint félmillió ember vesztette életét. Francisco Franco tábornok diktátor uralma a polgárháborút követően kegyetlen megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, legalább 30 ezret kivégeztek. Több tízezren, más becslések szerint több mint százezren, jelöletlen sírokban nyugszanak az ország különböző pontjain.

A spanyol parlament 2007-ben törvényt fogadott el a polgárháború és a Franco-diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról, majd azt is megszavazta, hogy azonosítsák a Madrid melletti Elesettek Völgyének (Valle de los Caidos) nevezett gigantikus mauzóleumban, névtelenül eltemetett több tízezer áldozatot. Eddig egyik sem valósult meg.

Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 8., csütörtök 17:31

Kulcsszavak

Katalónia, DNS-vizsgálat, Spanyolország

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább