TARTALOM

 VISSZA

 


Katalóniában DNS-vizsgálattal próbálják meg azonosítani a spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra áldozatait



| |
 

Katalóniában DNS-vizsgálattal próbálják meg azonosítani a spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra áldozatait. Az országban egyedülálló programot a katalán kormány indította.

Carles Mundó, Katalónia igazságügyi tanácsosa, a programot ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta: feladatuk méltó módon lezárni a történelemnek ezt a sötét időszakát azzal, hogy az azonosítást követően a hozzátartozók végső nyugalomra helyezhetik szeretteik földi maradványait.

A program első lépéseként felveszik a kapcsolatot 4800, eltűntként nyilvántartott ember családjával, akiktől DNS-mintát kérnek. Ezt követően megkezdik a Katalónia területén talált tömegsírok feltárását, és mintát vesznek a földi maradványokból, majd összevetik azokat a családtagoktól származókkal.

Az 1936 és 1939 közötti spanyol polgárháborúban több mint félmillió ember vesztette életét. Francisco Franco tábornok diktátor uralma a polgárháborút követően kegyetlen megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, legalább 30 ezret kivégeztek. Több tízezren, más becslések szerint több mint százezren, jelöletlen sírokban nyugszanak az ország különböző pontjain.

A spanyol parlament 2007-ben törvényt fogadott el a polgárháború és a Franco-diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról, majd azt is megszavazta, hogy azonosítsák a Madrid melletti Elesettek Völgyének (Valle de los Caidos) nevezett gigantikus mauzóleumban, névtelenül eltemetett több tízezer áldozatot. Eddig egyik sem valósult meg.

Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 8., csütörtök 17:31

Kulcsszavak

Katalónia, DNS-vizsgálat, Spanyolország

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább