hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kanyaróban is meghalhat a gyerek



| |
 


Németországban vita kezdődött a kanyaróoltás kötelezővé tételéről, miután Berlinben halálos áldozatot szedett a hónapok óta tartó kanyarójárvány.

Németországban egyetlen fertőző betegséggel kapcsolatban sincs védőoltási kötelezettség, tavaly ősz óta viszont az utóbbi tíz év legsúlyosabb kanyarójárványa bontakozott ki, és a fővárosban a hatóságok hétfői bejelentése szerint meghalt egy másfél éves gyerek a fertőző betegségben, aminek nyomán újrakezdődött a vita a kötelező oltásról.

Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek továbbra is elutasítják az oltási kötelezettség bevezetését, mert szerintük az egy alapvető emberi jog, az önrendelkezés jogának elfogadhatatlan korlátozása lenne. Álláspontjuk szerint az államnak az alaptörvényben garantált szabadságjogok megnyirbálása helyett inkább a felvilágosító munka javításával kellene tennie az oltottsági arány növeléséért.

A konzervatív CDU és a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) egészségügyi szakpolitikusai szerint viszont amennyiben a felvilágosítás és tanácsadás révén nem sikerül gyorsan a megfelelő szintre emelni az oltottsági arányt, akkor be kell vezetni azt a szabályt, hogy csak védőoltással rendelkező gyereket lehet felvenni az óvodába, illetve az iskolába.

Ezt javasolja a gyermekorvosok országos szövetsége is. Az érdekképviselet elnöke, Wolfram Hartmann szerint az oltások mellékhatásaitól való aggodalmak miatt olyan erős lakossági ellenállásba ütközne az oltási kötelezettség, hogy nem lehetne végrehajtani az erről rendelkező törvényt, de a közpénzből finanszírozott óvodákra és iskolákra korlátozva feltétlenül be kell vezetni a szabályt.

Az a szülő pedig, aki nem tudja igazolni, hogy gyermekét beoltották, kénytelen lenne magánóvodát vagy magániskolát választani - mondta Hartmann az ARD közszolgálati televízió beszámolója szerint.

A kormányzat egy köztes megoldást javasol: a gyermekvédelmi törvény tervezett módosítása alapján az óvodai jelentkezéshez csatolni kellene egy igazolást arról, hogy a szülő kapott orvosi felvilágosítást a védőoltásokról. A gyermekorvosok érdekképviseletének vezetője szerint azonban ez haszontalan intézkedés lenne, mert az orvosok jelenleg is minden szükséges információt átadnak a szülőknek, de az oltottsági arány mégsem megfelelő.

A kétéves gyerekek körében a kanyaró elleni védőoltással rendelkezők aránya 71 százalék, miközben a járványok kitörésének elkerüléséhez 95 százalékos arány szükséges.
A tavaly októberben kezdődött kanyarójárvány központja Berlin. Eddig 574 megbetegedést regisztráltak a fővárosban. Az első időszakban többnyire bosznia-hercegovinai és szerbiai menedékkérők betegedtek meg.
A városvezetés szerint nem lehet összefüggést kimutatni a menedékkérők számának emelkedése és a kanyarójárvány között. Mario Czaja, a tartományi rangú Berlin kormányának egészségügyért felelős szenátora az RBB Inforadio közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a kanyaró ugyan időnként megjelenik a menedékkérőket befogadó állomásokon szerte az országban, de a helyi lakosságra nem terjedne át a betegség, ha kellően magas lenne az oltottsági arány. A CDU politikusa hozzátette, hogy jelenleg a betegek 80 százaléka nem menedékkérő.




MTI 2015. február 24., kedd

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Kanyaróban is meghalhat a gyerek