hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Jura kori vízi ragadozó csontvázát azonosították


Jura kori vízi ragadozó csontvázát azonosították

| |
 

A Storr-tó szörnyeként emlegetett fosszíliát a Skye szigeten találták meg még 1966-ban. Felbukkanása után ötven évvel készítették el a csontvázról szóló átfogó tanulmányukat az Edinburghi Egyetem és a Skót Nemzeti Múzeum kutatói. Vizsgálataik szerint az állat az ichthyoszauruszok családjába tartozik.

A hosszú, hegyes fejű ősi hüllő négyméteres, több száz kúpalakú foggal rendelkező csőrszerű szájával halakat és tintahalakat evett. A kutatók szerint a Storr-tavi szörny a dinoszauruszok korából fennmaradt legteljesebb tengerihüllő-csontváz, amelyet valaha Skóciában találtak. Skye azon kevés helyszínek egyike a világon, ahol megtalálhatóak középjura korszakból megőrződött leletek.

A sziget partján találták meg 1966-ban a csontvázat, amelyet fél évszázadon át őrzött a Skót Nemzeti Múzeum - mondta Steve Brusatte paleontológus. Csak most állt rendelkezésre a megfelelő szaktudás, amely révén a hüllő maradványait meg tudták szabadítani történelem előtti kőszarkofágjától.

Az olyan hüllők, mint a Storr-tó szörnye, Brusatte szerint sokkal érdekesebbek, mint fiktív társaik, például a Loch Ness-i szörny. "Az emberek nem tudják, hogy korábban valóban léteztek tengeri szörnyek. Nagyobbak, félelmet keltőbbek és igézőbbek voltak, mint Nessie mítosza" - véli a szakértő.

Az ichthyoszauruszlelet felfedezése segítheti a tudósokat, hogy többet tudjanak meg ezen állatok életéről és hirtelen kipusztulásukról.


Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 5., hétfő 17:08

Kulcsszavak

MTI, paleontológia, ichthyoszaurusz

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább