TARTALOM

 VISSZA

 


Jura kori vízi ragadozó csontvázát azonosították


Jura kori vízi ragadozó csontvázát azonosították

| |
 

A Storr-tó szörnyeként emlegetett fosszíliát a Skye szigeten találták meg még 1966-ban. Felbukkanása után ötven évvel készítették el a csontvázról szóló átfogó tanulmányukat az Edinburghi Egyetem és a Skót Nemzeti Múzeum kutatói. Vizsgálataik szerint az állat az ichthyoszauruszok családjába tartozik.

A hosszú, hegyes fejű ősi hüllő négyméteres, több száz kúpalakú foggal rendelkező csőrszerű szájával halakat és tintahalakat evett. A kutatók szerint a Storr-tavi szörny a dinoszauruszok korából fennmaradt legteljesebb tengerihüllő-csontváz, amelyet valaha Skóciában találtak. Skye azon kevés helyszínek egyike a világon, ahol megtalálhatóak középjura korszakból megőrződött leletek.

A sziget partján találták meg 1966-ban a csontvázat, amelyet fél évszázadon át őrzött a Skót Nemzeti Múzeum - mondta Steve Brusatte paleontológus. Csak most állt rendelkezésre a megfelelő szaktudás, amely révén a hüllő maradványait meg tudták szabadítani történelem előtti kőszarkofágjától.

Az olyan hüllők, mint a Storr-tó szörnye, Brusatte szerint sokkal érdekesebbek, mint fiktív társaik, például a Loch Ness-i szörny. "Az emberek nem tudják, hogy korábban valóban léteztek tengeri szörnyek. Nagyobbak, félelmet keltőbbek és igézőbbek voltak, mint Nessie mítosza" - véli a szakértő.

Az ichthyoszauruszlelet felfedezése segítheti a tudósokat, hogy többet tudjanak meg ezen állatok életéről és hirtelen kipusztulásukról.


Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 5., hétfő 17:08

Kulcsszavak

MTI, paleontológia, ichthyoszaurusz

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább