TARTALOM

 VISSZA

 


Invazív rovarfajok: az éves költségek elérhetik a 270 milliárd dollárt



| |
 

Az ausztráliai Adelaide-i Egyetem, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS) és a francia Paris-Sud Egyetem kutatói állították össze az első nagy, összehasonlító adatbázist a világgazdaságot az invazív rovarok miatt terhelő költségekről. Kiemelték, adataik vélhetően alulbecsültek, a világ több részében ugyanis hiányosak az ilyen költségekre vonatkozó információk. A korábbi becslések véleményük szerint megkérdőjelezhető minőségűek és hiányosak voltak - írja az ausztrál egyetemre hivatkozva írja az Eurekalert tudományos hírportál.

A Nature Communications című szaklapban bemutatott tanulmányuk szerint az idegenhonos rovarok miatt évente legalább 70 milliárd dollár (19 ezer milliárd forintot) kárt okoznak a különböző termékekben és szolgáltatásokban, emellett évente több mint 6,9 milliárd dollárt tesznek ki a többlet egészségügyi kiadások.

"A legtöbb hátrány a mezőgazdaságot és az erdészeteket éri az állatok okozta károk és a termés csökkenése, valamint az eltakarításuk, kiirtásuk és a megelőzés költségei miatt. De dollármilliárdokat kell költeni olyan fertőzések megelőzésére és kezelésére is, mint a dengueláz, a nyugat-nílusi vírus és a csikungunya, amelyeket az egyre újabb országokat elözönlő rovarok okoznak" - véli Corey Bradshaw és Hubert Wilkins, az Adelaide-i Egyetem környezetvédelmi intézetének klímaváltozással foglalkozó testületének tagjai.

A legtöbb költséget generáló rovarok között van a formózai földalatti termesz (Coptotermes formosanus), amely Kelet-Ázsiából terjedt el a világon és naponta 400 gramm fa elfogyasztására is képes, és az eurázsiai eredetű gyapjaslepje (Lymantria dispar), az egyik legpusztítóbb kártevő a keményfák számára.

A tudósok szerint ezek a költségek csak a "többnyire láthatatlan és még fel nem mért jéghegy csúcsát" jelentik, mert a világ számos régiójában, például Afrika és Dél-Amerika több területén még fel kell mérni a károkat. A minimális mintavétel torzításainak kijavításával az éves költségek világszerte elérhetik a 270 milliárd dollárt.

"Végső soron az átlagpolgár fizeti meg a költségek nagy részét, de általánosan csökkenthetők a legnagyobb károk azzal, hogy többet fordítunk a mielőbbi felismerésre és a korai felszámolást célzó intézkedésekre" - mondta Bradshaw.

A költségek valószínűleg növekedni fognak a szakértők szerint. Két fő jelenség, a globális felmelegedés és a nemzetközi kereskedelem az, ami a legtöbb kárt okozó idegenhonos fajok elterjedését gyorsítja. Az éber tervezés, a figyelemfelkeltő kampányok és a közösségi részvétel viszont enyhíthetik a társadalmat sújtó dollármilliárdos éves költségeket - fejtette ki Franck Courchamp, a CNRS kutatója.

Forrás: MTI
MTI 2016. október 4., kedd 19:09

Kulcsszavak

MTI, özönfajok, klímaváltozás

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Várják a jelentkezéseket a FameLab tudománykommunikációs versenyre

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


A világ élvonalába került a Szegedi Tudományegyetem a klinikai kutatások területén

A világ legkiválóbb klinikai vizsgálatokat végző kutatóhelyei közé került a Szegedi Tudományegyetem. A Pfizer INSPIRE klinikai vizsgálóhely minősítésnek köszönhetően olyan innovatív vizsgálatokat végezhetnek a szegedi klinikákon, amelyek elősegítik a betegek gyógyulását és az országos egészségügyi ellátórendszer megerősítését.

Tovább