hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Interaktív és tapasztalati alapon a természettudományos tárgyak oktatásáért



| |
 



Magyarországon is elindul a Making Science Make Sense (MSMS) elnevezésű oktatási program, amelynek célja hogy interaktív módon és tapasztalati alapon népszerűsítse a természettudományos tárgyak oktatását a 10-16 éves diákok körében.

Az MSMS program Magyarországon három pillérre épül: a Csodák palotájában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szent-Györgyi Albert Szakkollégium önkéntes hallgatói tizenöt alkalommal tartanak műhelyfoglalkozásokat novembertől májusig a diákok számára, akik később részt vehetnek a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának (MTA TTK) nyári kutatótáborában is - hangzott el a programot bemutató keddi sajtótájékoztatón. Keserű György Miklós, az MTA TTK főigazgatója beszédében az intézmény felelősségét emelte ki a fiatal nemzedék természettudományos érdeklődésének felkeltésében. Az igazgató emlékeztette a jelenlévőket, hogy éppen ezt a célt szolgálják az egyetem nyári kutatótáborai, amelyeket középiskolás diákoknak szerveznek. A tanulók ilyenkor a legmodernebb kutatási témákon dolgozhatnak a központ munkatársainak irányításával. A Bayer által felajánlott ösztöndíj segítségével jövőre még több tanuló vehet részt ezeken a programokon.

Gerhard Waltl, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a tapasztalat alapú és interaktív oktatás előnyeire és fontosságára hívta fel a figyelmet és hangsúlyozta a tudomány innovációban és fejlődésben betöltött szerepét.

Csépe Valéria, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországon a természettudományos ismeretek szintje alacsony, így ezen a területen meglehetősen sok teendő van. A bizottság ennek érdekében "konstruktív kritikával" vett részt a nemzeti alaptanterv tudásterületeinek kialakításában, a kerettantervek alternatív programjainak és az alternatív kerettantervnek a kialakításában a kémia, fizika és biológia tárgyak oktatásának területén.
Az elnök kiemelte, hogy az MSMS programban megcélzott 10-16 éves korosztálynál az agy alkalmazkodó rugalmassága éppen abban a fázisban van, amikor a legjobban formálható, ugyanakkor a gondolkodás még a konkrét gondolkodás szintjén tart. A fiatal ilyenkor megtapasztalja a kísérleteket, benne van, kipróbálja és megnézni a különböző helyzeteket, ha rossz eredményre jut egy probléma megoldásakor igyekszik megtalálni annak okát és kijavítani. "Mindezek összessége vezet az absztrakt gondolkodáshoz, hiszen a természettudomány nem egyszerűen diszciplinák együttese, hanem egy olyan gondolkodásmód, amely minden más tudásterületre is hatással van" - tette hozzá.

A program előkészítésekor a Bayer a természettudományos tantárgyakat oktató általános és középiskolai pedagógusok között kvalitatív kutatást készített, amely az alternatív, oktatást segítő módszerek feltérképezésére is kiterjedt. A felmérésben részt vett pedagógusok szerint a biológia, a kémia és a természetismeret tantárgy oktatása egészen addig "hálás" feladat, amíg a téma és a rendelkezésre álló erőforrások lehetővé teszik a látványos szemléltető eszközök alkalmazását, azonban ha a tanulóknak elvont fogalmakat megfelelő szemléltetés nélkül kell megtanulniuk, lelkesedésük lanyhul, sőt akár fel is adják a tanulást - ismertette az eredményeket Alföldi Mária, a Bayer Hungária kommunikációs vezetője.
A megkérdezett szaktanárok számos területen vezetnének be újításokat annak érdekében, hogy a természettudományos tantárgyakat vonzóbbá tegyék az általános iskola felső tagozatosai számára, valamint hogy növeljék az oktatás hatékonyságát. Javaslataik közül a leghangsúlyosabb szerepet a gyakorlati, szemléltető oktatásnak szánnák akár külsős vendégelőadók bevonásával, vagy az iskola falain kívüli érdekes projektfeladatokkal. Ezen felül többen fogalmazták meg az igényt a kiscsoportos, gyakorlati foglalkozások hatékonyságára.
Az MSMS a világ 13 országában már bemutatásra került Amerikában, Ázsiában és Európában egyaránt.



MTI 2014. október 21., kedd

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Interaktív és tapasztalati alapon a természettudományos tárgyak oktatásáért