Néhány nappal az után, hogy a háziorvosi praxisokhoz megérkezett a január és február havi 130 ezer forint fix díj, amellyel a rendelők rezsiköltségéhez kíván hozzájárulni az állam, így növelve az orvosok bérét, még mindig nagy a bizonytalanság. A háziorvosok nem tudják, pontosan mire is költhető ez az összeg. Az eLitMed.hu megkeresésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) arról tájékoztatott, hogy a pénz szabadon felhasználható, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a finanszírozási díj egészére. Két telephelyet tart fenn vegyes praxisában dr. Kiss Diána Istenmezején. A 130 ezer forintos többlet télen, a fűtési szezonban nagyjából fedezi a rendelők rezsijét, Kiss doktornő úgy számol, a nyári hónapokban valamennyi még maradhat is belőle. A fiatal orvosnő azt mondja, nem tudja pontosan, hogyan használhatja fel az összeget, ha a gáz- víz-, villanyszámlák kifizetésére fordítja, kiadásként teljes egészében elköltségelhető, ha viszont saját fizetésének emelésére használja, akkor az összeg nagyjából fele az adóra menne el. Arról viszont semmit nem tud, hogy az OEP, mint tételes ellenőrző mit enged majd, és a könyvelésben hová skatulyázható ez a bevétel, és a kiadások. Nagy segítség volna, ha a pénzt gépkocsi használatra, benzinköltségre is fordíthatná, hiszen a két telephely között naponta ingázik. Nem mer hozzányúlni a pénzhez dr. László Eszter. Praxisába Vas megye négy faluja tartozik, négy telephellyel. Mint mondja, a praxis megvásárlásakor előre megegyezett az érintett önkormányzatokkal abban, hogy a rendelők rezsi- és fenntartási költségeit átvállalják, mert ezeket a kiadásokat nem tudta volna kigazdálkodni a finanszírozásból. Bármire költhetik Az OEP lapunk megkeresésére azt közölte, tekintettel arra, hogy a vonatkozó kormányrendelet a szolgáltatók finanszírozási módját határozza meg és nem adóügyi, illetve könyveléstechnikai szabályokat tartalmaz, így a 130 ezer forintos „rezsitámogatás” finanszírozási elemnek tekintendő. A jövőben ez a tétel is a teljes havi finanszírozási összeg részeként kerül az érintett szolgáltatókhoz, így ugyanazok a felhasználási szabályok vonatkoznak rá, mint a finanszírozási díj egészére. A háziorvosi szolgáltató tehát szabadon dönthet a rezsitámogatásként kapott összeg felhasználásáról, hasonlóan az Egészségbiztosítási Alapból származó egyéb finanszírozási tételekhez, de tekintettel kell lennie a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseire. A háziorvosok többlépcsős támogatási programjáról szólva Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár szintén arról biztosította a doktorokat, hogy a területi ellátási kötelezettséggel (TEK) rendelkező, házi- és házi gyermekorvosi praxisok szabadon dönthetnek a pénz felhasználásáról. A fix díjjal a kormány célja, hogy az alapellátásban gyógyítók bére elérje a kórházban dolgozó szakorvosokét, ezzel is vonzóvá téve a körzeti munkát. A működési költségek támogatására szánt 130 ezer forintot február első hetében, januárig visszamenőleg utalták a szolgáltatóknak. Míg korábban úgy tervezték, hogy a támogatás beépül a fix finanszírozásba, végül úgy döntöttek, külön soron érkezik a praxisokhoz. Ez azért volt indokolt, mert a nagyobb kártyaszámmal rendelkező háziorvosoknak aránytalanul több bevételt jelentett volna az emelés. Ezzel a finanszírozási technikával jobban jártak volna viszont azok is, akik több telephelyet tartanak fenn, nekik ugyanis – a százalékos szorzók miatt – több pénz jutott volna, ami a több rendelő fenntartásában érdemibb segítség lett volna. Az önkormányzat nem spórol, az állam igen A kártyapénz fölött kifizetett havi fix díj tiszta bevételt jelent azoknak az orvosoknak, akik eddig sem fizettek rezsiköltséget, mert azt átvállalta tőlük a helyi önkormányzat. Bár a helyhatóságoknak lehetőségük van arra, hogy a feladatellátási szerződés lejártakor módosítsák az abban foglaltakat, Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke nem tart attól, hogy ezt arra való hivatkozással tennék, hogy az állam januártól célzottan támogatja a háziorvosok rezsiköltségeit. Ezen nem fognak spórolni az önkormányzatok, véli Schmidt amelyeknek egyébként nem kötelező a praxisok támogatása, de ezt sok helyen megteszik, hiszen az orvos a helyi lakosság egészségügyi ellátását közfeladatként végzi. Nem kapták meg a 130 ezer forintos többletet a TEK nélküli háziorvosok, és az alapellátó fogorvosok sem. Utóbbiak érdekében a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is szót emelt, és levélben fordult az egészségügyért felelős államtitkárhoz. Ebben azt írják, közel háromezer, körzetben dolgozó fogorvos járt rosszul, annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint a fogorvoslás az alapellátás szerves része. Tevékenységük gyengébben finanszírozott a háziorvosi praxisokhoz képest, miközben a fogászati ellátás lényegesen anyag és eszközigényesebb. A MOK arra is felhívta a döntéshozó figyelmét, hogy a köztestület által támogatott, a népegészségügyi célokat prioritásként kezelő egészségügyi kormányprogram végrehajtása szempontjából a fogorvosi alapellátás nélkülözhetetlen, mégis mellőzöttként kezelik. Mint írják, az alapellátásban dolgozó fogorvosok a fogászati ellátáson túl számos más betegség megelőzésében és felderítésében is jelentős szerepet vállalnak. Főszerepben az alapellátás Jövőre a szakdolgozók bérének támogatására hasonló nagyságrendű összeget ígért Zombor Gábor. Azt is hozzátette, a fix díj biztosítása, a széles körű egyeztetések mentén készülő alapellátási koncepció, majd az erre épülő új, alapellátási törvény azt a célt szolgálja, hogy a háziorvosi pálya szakmailag és anyagilag is vonzóvá váljon a fiatalabb generációk számára. Az államtitkár remélte, hogy a szakmai szervezetekkel folytatott párbeszédnek köszönhetően ki tudják javítani a rossz ellátási tapasztalatokat, és az alapellátás megerősítésével az orvosok helyben tudnak definitív ellátást nyújtani. Megemlítette, hogy a készülő törvényben – amely áprilisra összeáll – népegészségügyi szempontok figyelembevételével önálló szabályozást kap a prevenció. A fix díj kifizetését beharangozó sajtótájékoztatóján az államtitkár beszámolt arról is, hogy a kormány elfogadta az államtitkárság 2014-2020 közötti időszakra készített, „Egészséges Magyarország" című egészségügyi stratégiát, amelynek célja a halálozási mutatók javítása, és az egészségben töltött életévek számának növelése. A mindössze 97 oldalas stratégia nagy része helyzetanalízisből, és a korábbi évek tevékenységének összefoglalójából áll, valamint a Semmelweis tervben megfogalmazott célkitűzések teljesülését elemzi. Az iratban prioritásként jelölik meg az alapellátás megerősítését, a háziorvosi korfa fiatalítását, valamint a kapuőri szerep kiteljesedését biztosító finanszírozási és motivációs rendszer kiépítését. Az alapellátás kompetenciaszintjének növelésétől a kórházi kiadások csökkenését és az ágyszámok optimalizálását remélik. Összefoglalóan megjegyzik azt is, az alapellátás legjobban fenyegetett, kiüresedő szakmái a háziorvosi és a fogászati szakterület. Az ágazat hatékonyságát az államtitkárság az egészségben töltött évek számának gyarapodásával, valamint a születéskor várható élettartam növelésével kívánja alátámasztani. Azt ígérik, a születéskor várható élettartamot 2020-ra nők esetében 78,3 évről (2008, Eurostat) 80 évre, a férfiak esetében 70,3 évről (2009, Eurostat) 72 évre emelik. Érdekesség, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a várható élettartam már 2012-ben megközelítette a stratégiában jelölt célszámot, három évvel ezelőtt a nőknél 78,7, míg a férfiaknál 71,6 év volt a születéskor várható élettartam. Figyelembe véve a korábbi évek javuló tendenciáját, és annak ütemét, nagy valószínűséggel nem kell öt évet várni, hogy a kitűzött cél teljesüljön. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-02-16