hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Idén is emelni kell a béreket


Idén is emelni kell a béreket

| |
 

Zombor Gábor frissen kinevezett államtitkár volt a Figyelő hetilap 28. Medicina konferenciájának utolsó előadója (beszámolónk ITT). csütörtökön, a megelőző felszólalásokból viszont az is kiderült, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökével már tárgyalt az ágazatvezető, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vezetőjével viszont még nem.

Az egészségmegőrzés, a folyamatos, minőségi betegellátás, és a rendszer működésének racionalizálása érdekében folytatódniuk kell a megkezdett feladatoknak a GYEMSZI-ben – mondta Török Krisztina, az intézet főigazgatója, hozzátéve, az elmúlt négy év átalakítási munkálatainak sikerét igazolja, hogy a finn ellátórendszert magyar mintára igyekeznek átszervezni.

Három éves fennállásuk alatt a legnagyobb feladatot az államosítás jelentette – folytatta, és elmondta azt is, az oktatás és képzés átszervezése mellett sikerült megalapozni a szükségletalapú kapacitásszervezést, a TVK feladatarányos elosztását, a kórházi jó gyakorlatok terjesztését. Ám a főigazgató a közös gyógyszerbeszerzésekre a legbüszkébb, ezek harminc százalékos megtakarítást hoztak a kórházaknak. A GYEMSZI kulcsfeladata a jövőben az egészségszervezés és a szolgáltatási szemlélet erősítése, ugyanakkor attitűdváltásra is szükség van: a kórház ne csak a betegségek gyógyításának színtere legyen, hanem az egészségfejlesztésé és a prevencióé is.


Tanácsadó lesz a MOK


Az új államtitkár nyitott arra, hogy tanácsadó testületként elfogadja a kamarát, nem úgy, mint az eddigi ágazati vezetés – jelentette be Éger István, akinek közismerten feszült volt a viszonya Szócska Miklóssal, ám úgy tűnik, ez most másként lesz, az új államtitkárral már szerdán tárgyalóasztalhoz ült. A MOK elnöke előadása elején leszögezte, a csillapodni látszó orvosmigrációban nincs szignifikáns a csökkenés, a világszerte jellemző orvos és ápolóhiány agresszív rablótendenciákat eredményez, a hazai gyógyításban pedig minden egyes további személy elvesztése pótolhatatlan. Növelni kell az ágazat GDP arányos részesedését, a kórházak évről évre újratermelődő adóssága pedig a finanszírozás hibáira mutat, amelynek átalakítása politikai és gazdasági döntés kérdése.

A gazdasági döntéshozók és a szakma leginkább népegészségügyi kérdésekben feszül egymásnak, a területet hosszú távon is eredményeket hozó elképzelésekkel lehet megerősíteni, lehetőséget nyílhat erre a foglalkozás-egészségügy rendbetételével, átszervezésével. Az elnök örömmel nyugtázta az alapellátás megerősítésére irányuló szándékokat, de figyelmeztetett, a szakellátás fejlesztése nélkül – amihez pénz is kell – nem lehet sikeres a stabilizálás.

Ütemezetten és kiszámíthatóan folytatódnia kell a két évvel ezelőtt megkezdett béremeléseknek, de Éger szerint az előre garantált kisebb lépések sorozata motiválóbb lehet az egészségügyben dolgozók számára, mint a nagyobb, ám ritkán kiutalt összegek.

Lehetetlen, hogy idén ne folytatódjon a béremelés – ezt már dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke szögezte le, hozzátéve azt is, a fizetések emelkedése, az ösztöndíjrendszer átalakítása, az oktatás átszervezése átmeneti kivárást eredményeztek, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar orvostársadalom élénk piacon mozog.


Pénz van, de még sincs


Hiába jobb az ország gazdasági teljesítőképessége, a prognosztizáltnál, egyelőre nem jut több forrás az egészségügynek, mert az elsődleges cél az államháztartási hiány lefaragása – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára. Reményeik szerint az alapellátás tervezett megerősítése a fekvőbeteg ellátás jobb finanszírozását eredményezi majd. Ha többletforrásra nem is, arra ígéretet tett a szakpolitikus, hogy rendezik a kórházak adósságát, de feltételekhez kötik a konszolidációt.

A kórházi közbeszerzések legnagyobb része teljes állami ellenőrzés alatt zajlik, ezért nem indokolt a részleges konszolidáció Csató András, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) elnöke szerint. Elmondta, a GYEMSZI fenntartású intézmények 2012-ben 27,9 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak, mára ez az összeg 47,4 milliárdra emelkedett. Kamatfinanszírozása 100 milliárd forint megy el, amit megtakaríthatná az ágazat. Bár a szakember szükségesnek tartja a finanszírozási struktúra megváltoztatását is, felhívta a figyelmet arra, az idei év első negyedévében a GDP 3,5 százalékos növekedése mellett – amennyiben fenntartható ez a fejlődés – nem lehet gond az évi 250 milliárd forintos hiány pótlása az egészségügyben.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-06-13

Kulcsszavak

béremelés, konszolidáció

Kapcsolódó anyagok

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Idén is emelni kell a béreket