hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hőre robbanó mikroszkopikus "gránátot" fejlesztenek a rák ellen



| |
 



A szakemberek olyan liposzómákban gondolkodnak, amelyek a hőmérséklet növekedésének hatására közvetlenül a daganatnál engedik ki "rakományukat", biztosítva, hogy a gyógyszerek kizárólag a rákos sejteket támadják meg és ne okozzanak semmilyen mellékhatást.
A manchesteri Nanomedicine Lab kutatói olyan liposzómákat terveztek, amelyek normális testhőmérsékleten vízállóak, ám amikor a hőmérséklet 42 Celsius-fokra emelkedik, áteresztővé válnak - adta hírül a BBC News

A Manchesteri Egyetem professzoraként dolgozó Kostas Kostarelos szerint bőr-, fej-, vagy nyaki rák esetén melegítőpárnát, míg a testben lévő daganatoknál orvosi szondákat vagy ultrahangot lehetne használni a tumor felmelegítésére.
Melanómás egereken végzett korai tesztek eredményei szerint "nagyobb mennyiségű" gyógyszer szívódott fel a tumorokba a hőre kioldó gránátok alkalmazásakor, aminek eredményeként "mérsékelten javultak" a halálozási mutatók. Kostarelos szerint emberek bevonásával is tesztelnek hasonló technikákat.

A kutatócsoport a brit Rákkutató Intézet eheti konferenciáján ismerteti az eredményeit. A konferenciát elnöklő Charles Swanton "a nanoorvoslás Szent Gráljának" nevezte a hőre robbanó liposzómákat, amelyek - véleménye szerint - egy sor új kezelési lehetőséget rejtenek magukban.
(http://www.bbc.com/news/health-34667804)


kka \ pbe \ pmg

MTI 2015. november 2., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Hőre robbanó mikroszkopikus "gránátot" fejlesztenek a rák ellen