hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Holokauszt-konferencia



| |
 


A nácik számára az auschwitzi haláltábor "hulladékibocsátót" jelentett, nem tömeggyilkosságként, hanem megtisztulási folyamatként fogták fel a népirtást. Erről Roger Griffin, az Oxford Brookes University professzora beszélt csütörtökön Budapesten, a nemzetközi holokauszt-konferencián.

Roger Griffin a Bűn, felelősség - emlékezés; a magyarországi holokauszt hetven év távlatából című tanácskozáson tartott előadásában azt mondta: a nácikban élt olyan kép is, hogy "Auschwitz Európa ánusza".

Elmondta, a népirtás felelősei nem bűnözök voltak, ezek az emberek felelősek voltak egy ideológia felé, amely erkölcsös cselekvéssé fordította át szörnyű tetteiket.
A fanatikus nácik, vagy a magyarországi nyilas párt esetében a zsidók gyilkolása "szent küldetésként" jelent meg. Úgy gondolták, hogy az emberiség érdekében kellett megvalósítaniuk - mondta Roger Griffin, megjegyezve, hogy ez egy teljes mértékben perverz koncepció.

A megértést lehetetlenné teszi, ha azt kérdezzük: hogyan tudjuk megmagyarázni ezt a bűnt. Azok számára, akik ezt a genocídiumot elkövették, a cselekedetük nem volt bűncselekmény - mondta Roger Griffin, majd kijelentette: "nem a gonosszal van itt dolgunk, hanem a tudatállapot egy különleges formájával, amit fanatizmusnak nevezhetünk".

Dan Michman, a Yad Vashem és Bar Ilan University professzora a holokauszt történetének kutatásáról szóló előadásában elmondta, hogy a holokausztról az 1980-as évek elejéig nem volt tudományos kutatás. Ezek a kutatások arra korlátozódtak, hogy megpróbálták összegezni az addig összegyűjtött tudást - tette hozzá.

Rámutatott, a náci rezsim csupán 12 évig létezett, de ezen rövid idő alatt borzasztó gonosz tetteket vittek véghez. Magas volt a hatékonyság a nagy részvételnek köszönhetően. A holokauszt ugyan német kezdeményezés volt, ennek ellenére "egy európai projekt volt" - mondta.

Romsincs Ignác akadémikus, történész előadásában elmondta, hogy Magyarország 14,5 milliós lakosságának 6,2 százaléka, körülbelül kilencszázezer ember halt meg a második világháborúban. Az elhunyt katonák száma 340-360 ezer volt, és közel 600 ezer volt a polgári áldozatok száma. Utóbbi túlnyomó többsége, mintegy félmillió ember zsidó volt, vagy zsidónak minősült.

A hazai zsidóság mintegy 60 százalékának az elpusztítása "olyan szörnyűséges tett volt", ami nemcsak a zsidóság, hanem az egész magyar társadalom tragédiája volt - mondta Romsics Ignác, aki szerint a felelősség a magyaroké és a németeké.

Ungváry Krisztián történész előadásban kijelentette: Horthy szerepe pontosan mutatja, hogy miért ízléstelen róla Magyarországon közteret elnevezni. Mutatja azt is, hogy miért abszurd történelemhamisítás a német megszállás bemutatása úgy, mintha "Gábriel arkangyal küzdene a német sassal" - tette hozzá.

Ma Magyarországon kormánypolitika a holokauszt miatti bocsánatkérés, és áttételesen a szerecsenmosdatás. Az a kognitív disszonancia, ami például a Magyar Nemzet publicisztikái és a történelem ténye között feszül, napról napra növekvő szakadékként, ma már a történelemtudomány teljes semmibevételével is riogat - mondta Ungváry Krisztián.
Karsai László történész a Mit tudhatott a magyar zsidóság? című előadásában azt mondta: nem információk, hanem az erő, a képesség, az akarat hiányzott, hogy az akkori helyzetet a zsidók megfelelően értékeljék.

Kijelentette: 1944-ben csődöt mondtak vezetőik és az ország vezetői. Elárulták, kiszolgáltatták a náci gyilkosoknak zsidó honfitársaikat - fűzte hozzá.

Karsai László azt mondta, ha nem szállják meg Magyarországot a németek, akkor a zsidók döntő többsége túlélhette volna a holokausztot. Ha a megszállás után Horthy csak fele annyira gerincesen, keményen védte volna a magyarországi zsidókat, mint Pétain marsall a francia zsidókat, több százezerrel többen élhették volna túl a vészkorszakot - fogalmazott Karsai László, aki szerint ha a zsidók között többen lettek volna, akik képesek, hajlandóak lettek volna megfelelően értékelni a holokausztról rendelkezésükre álló információkat, akkor több tízezerrel többen élhették volna túl a Soát.

A nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Holokauszt Emlékközpont szervezte.




MTI 2014. április 24., csütörtök

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Holokauszt-konferencia