hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Holokauszt emlékév



| |
 


Horthy Miklósnak nem lehet szobra Magyarországon az 1944-es német megszállást követően játszott szerepe miatt - jelentette ki L. Simon László kormánybiztos szerdán az Eltiporva - A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár című kiállítás megnyitóján, Budapesten.


A Fidesz kultúrpolitikusa leszögezte: azzal a korszakkal nem akarnak semmiféle közösséget vállalni. L. Simon László ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a német megszállást határkőnek tekinti, óriási tragédiának, amely ha nem következik be, talán a magyar történelem, a magyar zsidóság sorsa is másképp alakul. Hozzátette: a magyar zsidóság deportálása nem valósulhatott volna meg magyar közreműködés nélkül.
Horthy Miklós kormányzónak 1944. március 19. után volt választása - jelentette ki a képviselő.
A német megszállás után játszott szerepe miatt nem lehet szobra ebben az országban, még akkor sem, ha voltak érdemei a deportálások leállításában - jelentette ki.
L. Simon László elmondta, hogy azokról is meg kell emlékezni, akik helytálltak a nehéz időkben: példát mutatott például Sárbogárd szolgabírája, aki nem engedte, hogy elvigyék a településről a zsidókat, ezért a nyilasok őt deportálták.

A kiállítás megnyitója előtt tartott konferencián Romsics Ignác történész, akadémikus felidézte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar országrészben az izraelita felekezethez tartozók a lakosság mintegy 5 százalékát alkották.

A második világháborúig ez az arány jelentősen nem változott, a kikeresztelkedett zsidókkal együtt sem érte el az egymilliót, túlnyomó többségük magyar anyanyelvű volt. Az első világháború előtt ez a zsidóság adta a felsőoktatásban tanulók 30 százalékét, de az orvosi, műszaki pályán ez az arány a 40 százalékot is meghaladta - mondta.

A zsidóságra jellemző volt, hogy a gazdasági és a szellemi élet modern szektoraiban helyezkedett el: a bankszférában, az iparban, a kereskedelemben, az ügyvédi és orvosi pályán, a mezőgazdaságban pedig főleg 200 holdnál nagyobb területen gazdálkodtak. A gazdasági elitben is jelentős arányban képviseltette magát a zsidóság, a legmagasabb, évi 200 ezer pengő adót fizető 70 főből 1940-ben 50 volt izraelita, a 100-200 ezer pengős kategóriában a 290 főből 160 - közölte Romsics Ignác. Hozzátette: a zsidóság 56 százaléka városokban élt, 45 százaléka Budapesten; a korszakban egymilliós magyar főváros lakóinak 20 százaléka volt zsidó.

Politikai beállítottságát tekintve a zsidóság rendszerkritikus, modernizációt sürgető társadalmi csoport volt, az 1919-es Tanácsköztársaság felső vezetésében arányuk 50-60 százalék volt, ami alkalmas volt arra, hogy később ezt korszakot zsidóuralomként emlegessék, holott például a Tanácsköztársaság idején szedett túszok 20 százaléka is zsidó volt, Kun Béla és társai pedig nem is voltak zsidó vallásúak - mondta a történész.

Romsics Ignác ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a Tanácsköztársaság után fellángoló antiszemitizmust Bethlen István az 1920-as években sikeresen visszaszorította. Az 1930-as években azonban megfordult a trend, részben a belső szociális problémák, részben pedig a hitleri Németország gazdasági és szellemi dominanciája miatt.

Az 1930-as évek végén elfogadhatatlan módon megindult a zsidóellenes, diszkriminatív jogalkotás, 1941-ben Kamenyec-Podolszk térségében 18 ezer Magyarországról kitoloncolt zsidó vesztette életét, Újvidéken mintegy ezer - mondta.

Ugyanakkor a történész arra is felhívta a figyelmet, hogy 1942-től több más országban már zajlott a holokauszt, Magyarországon azonban a 800 ezres zsidóság létét évekig nem fenyegette közvetlen veszély, az 1944-s német megszállásig úgy tűnt, van esélyük a túlélésre.

1943-ban a Hitlerrel folytatott tárgyalásokon Horthy megvédte Kállay Miklós miniszterelnök politikáját és elutasította a deportálásokat - fűzte hozzá.
A német megszállás után két hónappal, 1944 május közepén azonban megindult a zsidók deportálása, június elejéig - amikor a szövetségesek normandiai partra szállása után Horthy leállíttatta a transzportokat - mintegy 439 ezer zsidónak minősített magyar állampolgárt szállítottak ki, a vidéki zsidóság mintegy háromnegyedét. A konferencián elhangzott, hogy közülük hozzávetőleg 40 ezren maradhattak életben.

Romsics Ignác szerint Horthy egyértelműen felelős a vidéki zsidóság deportálásáért, a kormányzó és magyar elit tudta, hogy milyen sorsot szántak a németek a deportáltaknak. A konferencián elhangzott, hogy az első, 1944. május 14-ei tízezres transzport kevesebb mint egyharmada élte túl az első napot Auschwitzban.
Ugyanakkor Romsics Ignác felvetette, hogy vajon mit tudhatott a társadalom többsége a deportáltak sorsáról, a történész szerint feltehetően nem sokat, hisz jobbára még az áldozatok sem volt tisztában azzal, mi vár rájuk.

A nemzeti könyvtárban a Holokauszt-emlékévhez kapcsolódóan megnyílt Eltiporva - A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár című kiállítás az 1944-es könyvbetiltásokat, a könyvmegsemmisítést, valamint a könyvtári kézirattár egykori vezetőjének, Halász Gábornak az életművét és tragikus sorsát mutatja be korabeli fotók, falragaszok, hirdetmények és audiovizuális emlékek, híradófelvételek segítségével.



MTI 2014. május 28., szerda

Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP)...

Tovább


Európa alkalmazkodóképességéről tanácskoznak az Akadémián

Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.

Tovább


Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése.

Tovább


Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Tovább


Holokauszt emlékév