hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hölgyek Hírmondója


Hölgyek Hírmondója

| |
 

Érdemes volna feltárni, vajon mióta foglalkoznak tudománnyal is a nők. Az eredmények és gondolatok közzétételében azonban egy fontos kommunikációs találmány jeleskedett, az újság.

A sajtótermékek között különleges szerepük van azoknak, amelyek egyenesen a nők számára íródtak a különböző évszázadokban.

Ezek az újságok és magazinok legelőször a 17. században jelentek meg. Ilyen volt 1693-ban a hírneves angol lap, a Ladies Mercury, azaz a Hölgyek Hírmondója. De itt még nem állt meg a világ, a nők számára kiadott és szélesebb körben terjesztett lapoknak nagyobb keletje lett, hiszen a felvilágosodás korában Európában egyre nagyobb jelentőséget kapott a nők oktatása, képzése, s egyre gyarapodott az olvasni szerető (és tudó) hölgyek száma is.

Meglepő adat, hogy a 18 század derekán csupán egynegyedük rendelkezett ezzel a hasznos képességgel. A protestáns vallású városlakók előrébb jártak etéren, és számuk gyarapodásával egyre sürgetőbbé vált az igény a hasznos és szórakoztató olvasnivaló, a lapok iránt is. Mai fogalmaink persze nem adaptálhatók a múltra, igen csekély példányban keltek ezek a folyóitratok, például az Értelmes Kritikus Nők (Gottsched Die Vernünftigen) című lipcsei lapból kétezer példány fogyott el 1725-ben. A Cadizi gondolkodó nő pedig még ennél is kevesebben. És hát nem is voltak különösebben testesek ezek a kiadványok, néhány tucsat oldalon hozták a verseket, esszéket, rövid beszélyeket, románcokat.
Elisabeth Haywood lapja, mely a talányos Női Szemlélő nevet viselte, hét számot ért meg 1744 és 46 között, majd évkönyvként árulták egybekötve.

néhány évtized múlva más műfajok kezdtek feltünedezni az irodalom mellett
Lassan közeledett a 19 század, és a nők egyre többet olvashattak olyan közérdekű témákról, mint a receptek, az egészségügyi és gyereknevelési témák, és a főzés. Került azért híranyag is, immár társasági életről, színházi eseményről vagy hírértékű tudományos eredményekről is lehetett olvasni ezekben a lapokban.
Azokban az országokban pedig, ahol megizmosodtak a nőmozgalmak és gombamód kezdtek szaporodni a nőegyletek, ugyancsak föllángolt a lapalapítási láz. Francia, angol, amerikai lapok születtek, az angol Ízisz című lap már igazán radikális hangot ütött meg az állam és egyház uralkodásának vonatkozásában.
A címek is önmagukért beszélnek:La Femme libre, La Femme nouvelle, La Tribune des Femmes – A Szabad Nő, az Új Nő, Nők emelvénye… – már a 19 század közepén járunk. Témájuk pedig mi lenne más, mint a munka, szabadság és szerelem.
Spanyolhon azonban más húrokat pengetett. Ott romantikus címeken jelennek meg a nőknek szóló kiadványok, nevük Pillangó, Hölgyfutár, Illúzió, A Szép Nem Védelmezője, El Defensor del Bello Sexo. Sok divat, és a kedvenc téma, a nők erkölcsinek megőrzése, jótékonykodás, szendeség és a helyes viselkedés.

1848 forradalmi hevülete átsöpört a lapok hasábjain is. Politikai követeléseiket saját lapjaik által tették közzé a nők. Ekkor született Lipcsében Louise Otto orgánuma, a Nők Lapja. A század nyolcvanas éveire kivirágzott a tömegsajtó, és lassan elnyerte maihoz hasonló tematikáját, megnőtt a példányszám, megjelentek az újságosbódék, ahol számtalan igény és ízlés, kulturális és társadalmi csoport kiválaszthatta a magának megfelelő olvasnivalót. A lapkiadók pedig egyre nagyobb üzletet láttak a kiadásban, s beindult az érdekes anyagok, bombasztikus hírek utáni verseny. A képbe beúsztak a reklámok és a levelezési rovatok, a figyelemfelhívó illusztráció. Megszületett a média uralma.

Forrás: Ambrus Attiláné dr. Kéri Katalin: Női lapok a 18-19. század Európájában

NZS 2014. 05.24.


Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Hölgyek Hírmondója