Érdemes volna feltárni, vajon mióta foglalkoznak tudománnyal is a nők. Az eredmények és gondolatok közzétételében azonban egy fontos kommunikációs találmány jeleskedett, az újság. A sajtótermékek között különleges szerepük van azoknak, amelyek egyenesen a nők számára íródtak a különböző évszázadokban. Ezek az újságok és magazinok legelőször a 17. században jelentek meg. Ilyen volt 1693-ban a hírneves angol lap, a Ladies Mercury, azaz a Hölgyek Hírmondója. De itt még nem állt meg a világ, a nők számára kiadott és szélesebb körben terjesztett lapoknak nagyobb keletje lett, hiszen a felvilágosodás korában Európában egyre nagyobb jelentőséget kapott a nők oktatása, képzése, s egyre gyarapodott az olvasni szerető (és tudó) hölgyek száma is. Meglepő adat, hogy a 18 század derekán csupán egynegyedük rendelkezett ezzel a hasznos képességgel. A protestáns vallású városlakók előrébb jártak etéren, és számuk gyarapodásával egyre sürgetőbbé vált az igény a hasznos és szórakoztató olvasnivaló, a lapok iránt is. Mai fogalmaink persze nem adaptálhatók a múltra, igen csekély példányban keltek ezek a folyóitratok, például az Értelmes Kritikus Nők (Gottsched Die Vernünftigen) című lipcsei lapból kétezer példány fogyott el 1725-ben. A Cadizi gondolkodó nő pedig még ennél is kevesebben. És hát nem is voltak különösebben testesek ezek a kiadványok, néhány tucsat oldalon hozták a verseket, esszéket, rövid beszélyeket, románcokat. Elisabeth Haywood lapja, mely a talányos Női Szemlélő nevet viselte, hét számot ért meg 1744 és 46 között, majd évkönyvként árulták egybekötve. néhány évtized múlva más műfajok kezdtek feltünedezni az irodalom mellett Lassan közeledett a 19 század, és a nők egyre többet olvashattak olyan közérdekű témákról, mint a receptek, az egészségügyi és gyereknevelési témák, és a főzés. Került azért híranyag is, immár társasági életről, színházi eseményről vagy hírértékű tudományos eredményekről is lehetett olvasni ezekben a lapokban. Azokban az országokban pedig, ahol megizmosodtak a nőmozgalmak és gombamód kezdtek szaporodni a nőegyletek, ugyancsak föllángolt a lapalapítási láz. Francia, angol, amerikai lapok születtek, az angol Ízisz című lap már igazán radikális hangot ütött meg az állam és egyház uralkodásának vonatkozásában. A címek is önmagukért beszélnek:La Femme libre, La Femme nouvelle, La Tribune des Femmes – A Szabad Nő, az Új Nő, Nők emelvénye… – már a 19 század közepén járunk. Témájuk pedig mi lenne más, mint a munka, szabadság és szerelem. Spanyolhon azonban más húrokat pengetett. Ott romantikus címeken jelennek meg a nőknek szóló kiadványok, nevük Pillangó, Hölgyfutár, Illúzió, A Szép Nem Védelmezője, El Defensor del Bello Sexo. Sok divat, és a kedvenc téma, a nők erkölcsinek megőrzése, jótékonykodás, szendeség és a helyes viselkedés. 1848 forradalmi hevülete átsöpört a lapok hasábjain is. Politikai követeléseiket saját lapjaik által tették közzé a nők. Ekkor született Lipcsében Louise Otto orgánuma, a Nők Lapja. A század nyolcvanas éveire kivirágzott a tömegsajtó, és lassan elnyerte maihoz hasonló tematikáját, megnőtt a példányszám, megjelentek az újságosbódék, ahol számtalan igény és ízlés, kulturális és társadalmi csoport kiválaszthatta a magának megfelelő olvasnivalót. A lapkiadók pedig egyre nagyobb üzletet láttak a kiadásban, s beindult az érdekes anyagok, bombasztikus hírek utáni verseny. A képbe beúsztak a reklámok és a levelezési rovatok, a figyelemfelhívó illusztráció. Megszületett a média uralma. Forrás: Ambrus Attiláné dr. Kéri Katalin: Női lapok a 18-19. század Európájában NZS 2014. 05.24.