hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hogy éltek Pompeiben?



| |
 



Rendkívüli radiológiai vizsgálatot végeztek a vulkánkitörésben elpusztult Pompeji városának egykori lakosain. A forró hamutól megkövült holttestek sok új információval szolgáltak az egykori lakosok életmódjáról.

A Vezúv kitörésekor, Kr. u. 79-ben kővé dermedt nők, férfiak és gyermekek maradványainak kutatását a pompeji régészeti felügyelőség végeztette egy radiológus és egy fogorvos együttműködésével.

Tizenhat megkövült holttestet vetettek alá a különleges radiológiai vizsgálatnak, amely lehetővé teszi a csontvázak háromdimenziós rekonstrukcióját is.
A kutatás meglepetésekkel szolgált: a röntgenfelvételek elárulták, hogy Pompeji lakosainak az eddig véltnél sokkal jobb volt az életszínvonala.
A megvizsgált holttestek a fogazata kiváló állapotban volt. A kutatók szerint ezt az magyarázza, hogy hússzegény táplálkozást követtek, és nem fogyasztottak cukortartalmú ételeket.
Ugyanakkor számos foguk töredezett volt, mivel az ókorban foggal téptek és törtek sok mindent más eszközök használata helyett. Az is kiderült, hogy mindegyikük koponyacsonttörést szenvedett. A vulkánkitörésben összedőlt épületek darabjai sebezhették meg őket, majd a forró hamu betemette holttestüket.

Pompejiben a 19. század végétől 86 megkövült holttest került elő. Az idén tavasszal restaurált maradványok az ásatások területén külön kiállításon láthatók.




2015. szeptember 30., szerda

Kapcsolódó anyagok

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Hogy éltek Pompeiben?