hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hogy éltek Pompeiben?



| |
 



Rendkívüli radiológiai vizsgálatot végeztek a vulkánkitörésben elpusztult Pompeji városának egykori lakosain. A forró hamutól megkövült holttestek sok új információval szolgáltak az egykori lakosok életmódjáról.

A Vezúv kitörésekor, Kr. u. 79-ben kővé dermedt nők, férfiak és gyermekek maradványainak kutatását a pompeji régészeti felügyelőség végeztette egy radiológus és egy fogorvos együttműködésével.

Tizenhat megkövült holttestet vetettek alá a különleges radiológiai vizsgálatnak, amely lehetővé teszi a csontvázak háromdimenziós rekonstrukcióját is.
A kutatás meglepetésekkel szolgált: a röntgenfelvételek elárulták, hogy Pompeji lakosainak az eddig véltnél sokkal jobb volt az életszínvonala.
A megvizsgált holttestek a fogazata kiváló állapotban volt. A kutatók szerint ezt az magyarázza, hogy hússzegény táplálkozást követtek, és nem fogyasztottak cukortartalmú ételeket.
Ugyanakkor számos foguk töredezett volt, mivel az ókorban foggal téptek és törtek sok mindent más eszközök használata helyett. Az is kiderült, hogy mindegyikük koponyacsonttörést szenvedett. A vulkánkitörésben összedőlt épületek darabjai sebezhették meg őket, majd a forró hamu betemette holttestüket.

Pompejiben a 19. század végétől 86 megkövült holttest került elő. Az idén tavasszal restaurált maradványok az ásatások területén külön kiállításon láthatók.




2015. szeptember 30., szerda

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Hogy éltek Pompeiben?