hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hogy éltek Pompeiben?



| |
 



Rendkívüli radiológiai vizsgálatot végeztek a vulkánkitörésben elpusztult Pompeji városának egykori lakosain. A forró hamutól megkövült holttestek sok új információval szolgáltak az egykori lakosok életmódjáról.

A Vezúv kitörésekor, Kr. u. 79-ben kővé dermedt nők, férfiak és gyermekek maradványainak kutatását a pompeji régészeti felügyelőség végeztette egy radiológus és egy fogorvos együttműködésével.

Tizenhat megkövült holttestet vetettek alá a különleges radiológiai vizsgálatnak, amely lehetővé teszi a csontvázak háromdimenziós rekonstrukcióját is.
A kutatás meglepetésekkel szolgált: a röntgenfelvételek elárulták, hogy Pompeji lakosainak az eddig véltnél sokkal jobb volt az életszínvonala.
A megvizsgált holttestek a fogazata kiváló állapotban volt. A kutatók szerint ezt az magyarázza, hogy hússzegény táplálkozást követtek, és nem fogyasztottak cukortartalmú ételeket.
Ugyanakkor számos foguk töredezett volt, mivel az ókorban foggal téptek és törtek sok mindent más eszközök használata helyett. Az is kiderült, hogy mindegyikük koponyacsonttörést szenvedett. A vulkánkitörésben összedőlt épületek darabjai sebezhették meg őket, majd a forró hamu betemette holttestüket.

Pompejiben a 19. század végétől 86 megkövült holttest került elő. Az idén tavasszal restaurált maradványok az ásatások területén külön kiállításon láthatók.




2015. szeptember 30., szerda

Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Metronidazol kiváltotta reverzibilis neurotoxicitáseset

Reverzibilis posterior encephalopathia szindróma mint a szisztémás lupus erythematosus kezdeti megjelenése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább


Tíz fiatal tudóst tüntettek ki Junior Prima díjjal

Tíz fiatal tudóst tüntettek ki Junior Prima díjjal pénteken, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

Tovább


Nyolcezer éves edényekben találták meg a világ legrégibb borának nyomait

Két georgiai ásatási helyen nyolcezer éves agyagedények cserepein találtak kanadai tudósok olyan vegyületeket, amelyeket a borkészítés legrégibb nyomainak tartanak - számolt be róla a BBC.

Tovább


Hogy éltek Pompeiben?