hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hiúzokat telepítettek Rajna-Pfalz német tartományba



| |
 

Három hiúzt engedtek szabadon a németországi Rajna-Pfalz tartományban, ahol évszázadok óta kihaltnak számít a faj.

Kaja, Luba és Lucky, a három nagymacska szabadon engedése után szinte azonnal eltűnt az erdő fái között. A két hímet és egy nőstényt a Natur und Umwelt Rheinland-Pflanz alapítvány szakértői Szlovákiából vitték a területre, hogy a következő években utódokról gondoskodjanak - írja a Focus.de német lap.

A következő hat évben összesen húsz állat érkezik a területre a Kárpátokból és Svájcból. Ha minden jól megy és a hiúzok párosodnak, az az ökológiai rendszerre is hatással lesz.


(Hiúz, Wikipédia)

A nagyjából juhászkutya-méretű macskaféle étlapján elsősorban kis méretű vadak szerepelnek. "Régiónkban valószínűleg az őzek teszik ki zsákmányuk 90 százalékát. A hiúzok gondoskodnak arról, hogy a gyengébb állatok ne szaporodjanak" - mondta Jochen Krebühl, az alapítvány vezetője.

A Nabu természetvédelmi szervezet szerint Németországban mindössze hetven hiúz él. A Harz-hegység legutóbbi vadtelepítési projektje már 14 éves. Ulrike Höfken, Rajna-Pfalz környezetvédelmi minisztere szerint az embereknek nem kell tartaniuk a nagyon félénk ragadozóktól. A hiúz igen érzékeny állat, az újszülöttek ötven százalékuk már a születéskor elpusztul, az életben maradottak fele pedig nem éli túl fiatal éveit.

A tartomány erdei nem csak azért alkalmasak a hiúzok újratelepítésére, mert zsákmányállatokban gazdagok. Fontos vándorösvények is kialakulhatnak itt, amelyek a szomszédos Franciaországba vezetnek. Ezeknek az útvonalaknak a feltérképezésére az állatok nyakörvet kapnak, amely GPS-helymeghatározó segítségével képet ad mozgásukról. Az adatokat szakértők elemzik.

Forrás:MTI
MTI 2016. augusztus 1., hétfő 12:28

Kulcsszavak

MTI, újratelepítés, hiúz, Németország

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Elhunyt Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus

Életének 84. évében október 21-én elhunyt Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja és a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet professor emeritusa, aki egyebek mellett a központi idegrendszerre ható gyógyszerek hatásmódjának biokémiai vizsgálata terén ért el nemzetközi figyelmet is kiváltó eredményeket - közölte az MTA.

Tovább


Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább