hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hepatitis-világnap - július 28.



| |
 



Mintegy 70 ezerre tehető Magyarországon a hepatitis C-fertőzöttek száma, közülük 40 ezren lehetnek azok, akik már kezelést igényelnének, de csak 20 ezret kezelnek - mondta a Vírusos Májbetegek Országos Egyesületének elnöke az M1 aktuális csatornán kedden.

Werling Klára elmondta: nagyon sokan nem tudnak arról, hogy fertőzöttek: amikor megkapják, a betegség nem okoz tünetet, tíz év múlva átmegy krónikus májgyulladásba, amelynek minimálisak a tünetei (gyengeség, fáradékonyság), harminc év múlva viszont májzsugort és májrákot okozhat.

Nagyon fontos időben felismerni a betegséget - tette hozzá - az úgynevezett rizikócsoportoknál, tehát azoknál az embereknél, akik 1992 előtt vért, vérkészítményt kaptak, a droghasználók, az egészségügyi dolgozók, a tetoválók, testékszert viselők, azok, akiknek volt hepatitises hozzátartozójuk, valamint akiknek magas a májenzim-értékük, érdemes megnézni a vírusfertőzöttséget.

A hepatitis-világnapot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére tartják minden évben július 28-án, annak emlékére, hogy 1925-ben ezen a napon született Baruch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvos, a hepatitis B vírus felfedezője. Az a cél, hogy felhívják a figyelmet a krónikus májgyulladásra, kialakulásának okaira és a betegség korai felismerésének jelentőségére, mivel a betegség évente körülbelül 1,4 millió ember halálát okozza. A világon mintegy félmilliárd ember szenved krónikus hepatitis B vagy C fertőzésben.



MTI 2015. július 28., kedd

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Hepatitis-világnap - július 28.