TARTALOM

 VISSZA

 


Hatezer négyzetkilométer kiterjedésű jégtömb vált le az Antarktiszról



| |
 

A jégtömb elszakadását egy amerikai műhold észlelte szerdán.A nagyjából 350 méter vastag jegű Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket.

A kutatók évek óta figyelemmel kísérik a selfjég törésvonalának alakulását. A szakemberek az Antarktisz jégselfjeinek olvadását a globális felmelegedés következményének tekintik.

A Larsen C jégself az Antarktisz negyedik legnagyobb selfje. A most levált hatalmas jégtömb hasadását először 2014-ben észlelték, és tavaly már azt jósolták a kutatók, hogy pár éven belül leszakadhat.

Idén májusban azonban Dan McGrath geofizikus, az US Geological Survey amerikai tudományos kormányszervezet munkatársa figyelmeztetett, hogy a jéghegy már a nyáron leszakadhat, s ezzel a self jégtömegének mintegy 10 százalékát veszíti el.

A 200 méter vastag táblás jégtömb nagyon lassan mozog és a közeli jövőben nem is jut messzire, de továbbra is folyamatos megfigyelés alatt tartják a kutatók. Az áramlatok és a szél valószínűleg az Antarktisztól északra tolják, ahol veszélyeztetheti a hajózási útvonalakat.

Az amerikai Aqua szatellit infrás érzékelője tiszta víz megjelenését jelezte a self és a jégtömb közötti hasadékban szerdán. A víz melegebb, mint a környező jég és levegő.

"A hasadás az elmúlt hetekben alig látszott a beérkezett anyagokban, ám a jelzés annyira világos, hogy ezek szerint teljes hosszúságában meg kellett nyílnia" - értékelte az adatokat Adrian Luckman professzor, aki a Midas Projekt keretében a Swansea Egyetemen a legközelebbről tanulmányozta a jégtömb viselkedését.

Az európai Sentinel-1 műholdradar rendszere is készített képeket az elmúlt órákban a jégtömbről, amely szintén megerősítheti a leválását. A műhold ugyanis érzékelni tudja az óriási jégtömb jégselftől való legcsekélyebb elmozdulását is.

MTI 2017. július 12., szerda 13:34

Kulcsszavak

MTI, globális felmelegedés, Antarktisz, selfjég

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább